Sült a hurka és a kolbász, jutott mindenkinek lacipecsenye és közben a mohácsi busók és a panyolai alakoskodó is szórakoztatták a nagyközönséget a negyedik alkalommal megrendezett Nyírségi Disznótoros Fesztiválon. Húsz csapat vágott mangalicát, amelyeket hagyományos módon dolgoztak fel. Az így készült ételek, a csapatok portái, sőt még a fogópálinkák is megmérkőztek egymással; szakértő zsűri véleményezte a finomságokat. A fesztiválon ráadásul részt vett az agrártárca vezetője is, aki bejelentette, a kormány 4 milliárd forint gyorssegélyt biztosít a sertéstenyésztőknek.
- Ez mangalica, nem kell félni attól, hogy száraz lesz a kolbász – kacsint Toldi Tibi, kezében egy éles böllérkéssel. Meglepődöm, amikor lerakja a kifent eszközt és egy sarokcsiszolót vesz előm azzal vágja ketté a disznó egyik vastag csontját. Amikor megszűnik a zúgás folytatja; - Két harmad, vagy attól egy picivel kevesebb hús és egy harmad, vagy attól egy picit több zsíros rész, ez a matek a jó kolbászhoz – teszi hozzá mosolyogva. Tibi régi motoros a szakmában, nem először bont részeire egy hízót. A nyíregyházi tűzoltók kérték fel, hogy legyen a csapat "kapitánya", és örömmel vállalta a megtisztelő feladatot. Míg Tibi a "boncasztalnál" serénykedik a tűzoltók egy babát öltöztetnek fel, hagyományos egyenruhába.
- Lángoló malacok, ez a csapat neve és a babát pedig Józsinak hívják, ő a csapatunk védelmezője – nevet Toldi András, a nyíregyházi tűzoltóparancsnok. Akinek most munkája nem akad, az a fogópálinkát szagolgatja, na meg persze kóstolgatja is.
A máriapócsiak a Sóstói Múzeumfalu tiszabecsi portájára költöztek be. Itt Kiss István, a csapat humoristának is beillő szóvivője siet elénk. Pista kameraérzékeny. Egy furcsa, nyeles fából készült kínáló van a kezében, rajta stampók, egy biciklicsengő, meg egy LED-es, piros villogó.
- Erre azért van szükség, mert ha a főböllérünk elrendeli az itatást, akkor azonnal hozni kell a fogópálinkát és mivel késsel dolgoznak, megkülönböztető jelzéssel, csengővel, szirénával érkezem! – közben a villogó villog, a csengőt meg veszettül nyomja a mókamester.
- A mi böllérünk hétvégén disznót vág, hétközben meg plasztikai sebész Máriapócson, bárkinek csinál kézre való csecseket! – mondja nevetve és közben már frissen sült császárszalonnával, meg oldalassal kínál bennünket. Kerül hozzá puha fehér kenyér, meg almapaprika is. Amikor Pist a bátyám érdeklődő fehércselédeket lát, felpattan és így udvarol nekik: " A magácska teste tiszta költészet! A teste Petőfi, a keze Arany, a feje meg Tompa!" – az asszonyok, lányok nevetik, isszák a szavait, meg a közkincsé tett pálinkáját.
A Sóstói Múzeumfaluban 20 csapat jelentkezett a nagy hagyományokkal rendelkező Nyírségi Disznótorosra. Az ízes, zamatos rendezvény húsz éve Napkorról indult, akkor még böllérfesztiválként. Négy éve azonban Nyíregyházára, lenyűgöző kulisszák közé, az ország második legnagyobb skanzenjébe költözött. Itt úgy lehet megrendezni a fesztivált, hogy pompás, régi, sok esetben nádfedeles házak közé költöznek be a csapatok, ahol birtokba veszik az egykori paraszti lakóházak udvarát és élettel, na meg hurkával, kolbásszal töltik meg portát. A sosemvolt falu közepére, meg mint 100-150 évvel korábban meg árusok költöznek, mintha csak egy hatalmas, falusi piacon lennénk.
A versenyre nevező csapatok a hagyományos disznótoros ételekből menüsort állítanak össze. A nyíregyházi vadászok évek óta úttörők abban, hogy mesés fogásokat találnak ki. Idén a tradicionális orjalevesük mellett, olyan gulyáslevest készítettek, hogy a sorok szerzője majdnem elsírta magát az örömtől. De a hurkájuk, kolbászuk is álomszerűre sikeredett, a toroskáposztát meg meglepő módon friss rozscipóban szolgálták fel. Jó lett volna az tányéron is, de így ebben a formában, olyan magasra helyezték a mércét, hogy arról még a következő disznótoroson is legendákat fognak mesélni!
Tessék elképzelni, hogy kiváló minőségű húsból, remek, roppanós, savanyú káposztából tetszenek kapni egy szaftos, de végképp nem zsíros, pikánsan ízes torost, hogy még azok is ellágyulnak az ízektől, akik nem is szeretik ezt a csodás és a disznóvágáson kihagyhatatlan ételt. A zsűri legnagyobb meglepetésére azonban szokatlan ételek is a mesterszakácsok elé kerültek. A Tejföllel lágyított toroskáposzta knédlivel, vagy az egyik multicég sátrában készült, speciális hagymás rostélyos láttán sokan meglepődtek.
- Hurkára, kolbászra számítunk, de ilyen különleges menüsor, vagy éppen nem szokványos disznótoros ételek még minket is meglepnek ! – mondja István András mesterszakács.
- A rizs peregjen ki a hurkából, a véresből ne hiányozzon a kapormag, a májasból a majoránna, a kolbász ne legyen túl zsíros, de száraz sem, ezt mindig elmondjuk a csapatoknak – veszi át a szót az ételeket akkurátusan kóstolgató Szoboszlai Gyula, Venesz-díjas mesterszakács, miközben megérkezik a következő fatál, rogyásig megrakva a határon túlról, Kaplonyból érkezett „betyárok” finomságaival. A zsűri munkáját idén Győrfi Pál is segítette, akiről kiderült, nem idegenkedik a véres hurkától sem, sőt egyenesen kedveli a hagymás vért.
Egy év kihagyás után rendezték meg Nyíregyházán a Nyírségi Disznótoros Fesztivált. A jó időnek, a remek ételeknek köszönhetően 18 ezer látogatót vonzott a színes, szagos, zamatos esemény. A rendezők, hogy legyen télűzés is, meghívták a mohácsi busókat, valamint a panyolai alakoskodókat, akik egész nap rendületlenül szórakoztatták a nagyérdeműt. Jól fogytak a fogópálinkák, a kóstolójegyeket meg úgy kapkodták, mintha ingyen adták volna őket és ahol szólt a zene, ott a táncos lábak is akadtak.
Eredmények:
A zsűri döntése értelmében idén a legjobb hagymás vért a polgármesteri hivatal csapata készítette. Májas hurkát és a toroskáposztát illetően a Lángoló malacok, azaz a tűzoltók jártak élen. A véres hurka készítésben a Duna House és a Sunshine Rádió közös csapat jeleskedett. A legmesésebb kolbászt a határon túlról érkezett kaplonyi betyárok töltötték, így nem csoda, hogy őket választották a legnépszerűbb csapatnak is. A legjobb fogópálinkát a kormányhivatal szolgálta fel. A legszebb portát és a legkreatívabb menüsort a Hübner csapata hozta össze. A legjobb böllér díját pedig a tiszaeszláriak vehették át. A rendezvényre, a kellemes, tavaszias időnek köszönhetően, tizennyolcezren látogattak ki, így a disznótoros fesztivál délutánra igazi népünnepéllyé alakult át.
Élet költözött a télen egyébként Csipkerózsika álmot alvó Múzeumfaluba. Egy napra elhittük, kolbászból és hurkából fonják a kerítést, és létezhetetlen, hogy bárki is ebben az országan éhes maradjon!
Persze az agrártárca vezetője kendőzetlenül beszélt arról a megnyitón, hogy a sertéstenyésztők bajba kerültek. Elszabadultak az energia- és takarmányárak, de az állandóan ólálkodó sertéspestis miatt a felvásárlási ár, továbbra is nyomott a világpiacon. A kormány most mentőövet dob a tenyésztőknek, kocánként 20 ezer forintot kapnak a gazdák, gyorssegély formájában, összesen négymilliárd forint felhasználásával.
- A cél, hogy ne a disznók egyék meg a tenyésztők házát – mondta az egyébként újfehértói származású Nagy István. – Meg, hogy legyen jövőre is disznóhús, legyen mit ünnepelni és finomságokat készíteni belőle!
Ezzel a célkitűzéssel pártállástól függetlenül egyet lehet érteni. Legyen minőségi disznóhús, és ne csak egy disznótoros népünnepély idején lehessen, hurkát, kolbászt, vagy éppen orjalevest enni!
Jómagam ezen túl még azért is izgulok, hogy legyen szakember, szakavatott lány, menyecske, háziasszony, aki majd tud hurkát-kolbászt tölteni, toroskáposztát főzni, vagy éppen egy átmulatott nap után ecetes savanyú levest főzni, a pálinkától is megpilledt, de hős férfiaknak!
Minden évben megkeressük a megyei prímákat, meg a prímák prímáit és egy ország ízlelgeti az új titulusokat; prima primissima díjas lett… De azt sose gondoltam volna, hogy egy kenyér is príma díjban gondolkodik. Lakatos Tibi, a Vela pékség tulajdonosa persze mondogatta, hogy ha már mertem az orosz, fekete kenyerükről néhány sort írni, aki ne legyek bátortalan, kóstoljam meg az ő kedvencét is; a PrimaPant.
