Diary of Cardinalis

Cardinalis szerint...

Cardinalis szerint...

Sötét fejezetek Szabolcs vármegye életéből...

2012. október 31. - Cardinalis

Nem kell senkinek? Tudod Ági néni én nem kellek senkinek. - Vaskos orvosi zárójelentéseit szorongatja kezében a tíz éves forma, barna lányka. Életében először interjút ad. Ötször műtötték. Szívvel. Ötször babrálták meg az orvosok, mindhiába: a steril igyekezet…

Tovább

Like

Bejegyzés alcíme...

2012. október 25. - Cardinalis

Tanítás közben azt találtam mondani (azt hiszem egy nagyon szuggesztív és hiteles maszkot vettem fel), hogy hinni kell abban, amit mondunk, mert csak akkor leszünk sikeresek. Még egyszer leírom a főnévi igenevet (ennyi modorosság belefér): hinni. A tanításban az a jó, hogy miközben…

Tovább

Egy húron pendülve: Kodály

2012. október 22. - Cardinalis

Nehezen boldogulok a példaképekkel, meg rajongással. Egyáltalán nehezen értelmezem az ujjongó tömegeket, pártokat és kádereket. Nehezen értelmezem a sort, amibe be kell(ene) állni. A kell igét elkerülöm, a muszáj meg egyszerűen hidegen hagy. Ott belül, ahol lehet gyerek lenni, ahol még mind Weöres…

Tovább

Vidort! Intravénásan!

2012. szeptember 05. - Cardinalis

A kapitányom, Mr. Keating azt mondja az osztályának, hisz abban, a nagy eszmék, melyek versekben és szövegekben jutnak el az emberekhez, képesek megváltoztatni a  világot. Mr. Keating idealizmusa nálam alaptörvény. Talán ezért van, hogy a színházban is azokat a darabokat keresem,…

Tovább

VIDOR...

2012. augusztus 24. - Cardinalis

Furcsa ez. Leülök a gép elé. Aztán egyszer csak a mosolygó világ elhervad. Este van ki-ki nyugalomba, mint egy frusztrált kisgyerek, aki az istenadta nap után, már csak a keserűt köhögi fel, a világ, sötét, szomorú hellyé változik legalább is itt a blogon. Life noir. Eltűnik a…

Tovább
süti beállítások módosítása