1823 különleges esztendő a magyar történelemben. Rögtön az év első napján felsír a kis Petőfi Sanyika (Kiskőrősön?), huszadikán Madách Imrét pólyálják, 22-én Kölcsey Ferenc pedig letisztázza a Himnuszt Szatmárcsekén. Március harmadikán az Andrássy családban tartanak tejfakasztót Oláhpatakon, mert a…

Még pulyák voltunk. Az élet kapujában; a Bessenyei György Tanárképző Főiskola kollégiumában. Egyik sokat nevetős, sokat iszogatós este Fisli Gyula barátomból tört elő - miközben Jimmyt ekéztük-, hogy azért egy nótája van. Egy olyan igazi. És Gyula dúdolni kezdte; Szép volt, kibontott…

Édesapám, aki „gerbelyés maltertől”, a borkészítésen és hegesztésen át, a kolbásztöltésig mindenhez is ért, egy furcsa fiút nemzett. Egy fiút, aki az ellentmondáshoz ért a legjobban. Mármint neki ellentmondani. Épp most találtam egy oldalt, ami megmutatja, hogy ha elkezdünk ásni és bírjuk a…

Akárhogyan igyekeztek is az emberek sokszázezrével kis helyre összezsúfolódva elcsúfítani a földet, amelyen megtelepedtek, akárhogyan teleépítették kővel, hogy semmi se teremjen rajta, akármilyen buzgón kiirtottak is minden előtörő fűszálat, akárhogy összefüstölték kőszénnel meg olajjal a levegőt,…

  (fotó: Molnár Tamás) Az ellenzéki sajtóban, mint véres kardot hordozzák körbe a debreceni közmeghallgatást; íme a corpus delicti, a narancsízéről ismert, cívis városban, a bezzeg Debrecenben, ahová Kósa Lajos, mint Toldi Miklós, petrencés rúddal tereli a befektetni vágyó tőkét, a „népek”…

Most kell. Most kell, hogy itt legyél. Csak a párna ölel. Még fúj be a szél. Szerelemmel béleltél. Te látod, lassan elmúlik a tél, s te még mindig a szádon hordod a szám; ez életveszély… Mihályfi Luca rendel. Mármint énekelve. Tolja a dalt és nem tudok nem gondolni arra a Vidor fesztiválra,…

Geszti mondja Fridinek, hogy számos dolgot öröklünk a szüleinktől és nem csupán egy mosolyra, vagy a szem színére gondol, hanem habitusra, életvezetési sémákra, horribile dictu „kasztokra”. Majd Geszti sietve hozzáfűzi, hogy nagy erőfeszítésekkel újraírhatjuk ezeket a sémákat. Nagyapám aki egy…

„Kivé kell válnom? Milyenné kell válnom?” – tette fel a kérdést Papp Tibor, helynök atya a vízkereszti liturgián. Közben felmutatott a Szent Miklós templom két oldalhajójára és az új, nemrég elkészült ikonok közül kettőre hívta fel a figyelmet. Az egyiken épp Keresztelő Szent János látható Jézussal,…

Jól zongorázott. Mozart és Beethoven volt a kedvence. Szigorú németes életet élt. Magával szemben volt a legszigorúbb, aztán maga lett a mérce, így másoknak is szigorú embernek tűnt. Pedig bent a lelke mélyén félénk, szemérmes ember volt. A „lengyel” pápa hamar megkedvelte. Korán, viszonylag…

Holnap karácsony. Nem is. Holnap még csak szenteste. Hóra nem számíthatunk. „Zöld” lesz. Ám azt hiszem ez picit sem számít majd, csak az, hogy egy asztalnál ülj azokkal, akiket a legjobban szeretsz. Ma a Búza téri piacon ilyen mondatokat is hallottam; „nálunk hal nélkül elképzelhetetlen a…