Állni látszik az idő... A fülledt, álmos fellegek időnként fellocsolják az aszfaltot. A városban borongós nyár libeg, párával, bóbiskoló emberekkel. A jövő eltűnt. A nagy bűvész újra elrejtette a köpönyege alá. A város most doboz, van széle, hossza, magassága. Szigorú szabályok szerint.…

Tegnap kora reggel az állatparkban egy csodálatos, nagyméretű, színes lepkére lettem figyelmes. A lepke próbált felszállni, repülni, de úgy átázott a szárnya, hogy sehogy sem sikerült neki. Próbálkozott, vergődött, látszott, hogy minden erejét, tehetségét összeszedve, lázasan akar a levegőbe…

Apám erős. Most is éppen a Tisza-parton dolgozik. Egy bejárati ajtót próbál kioperálni a falból. Egykor ő tette bele. Talán, akkor meg sem álmodta, hogy neki kell majd kivennie. És azt sem, hogy ebben a nehéz aprólékos munkában, a fia nem fog segíteni, csak legfeljebb, mert a  hétvégi beosztás így…

Egy végtelenül érdektelen, de gólgazdag mérkőzéssel megkezdődött a foci szent világőrülete, a világbajnokság. Persze a magyarok nélkül. Az M1 híradója Budapesten dolgozó oroszokhoz ment azért „házibuliba”, hogy valódi, őszinte szurkolókat találjanak. Nyíregyházán több helyen is LED-falak, meg hideg…

Angyal csenget a májusi napfényben. Most éppen nagyon ember akar lenni, legalább is erre utal kezében a vékony szálú cigaretta. Könnyű nyári ruha, egy flip-flop papucs és ötven kilogramm vegytiszta feszültség. A szeme fehérje, a barna haja, meg az alapból barna bőre tengernyi misét, sőt nászindulót…

But now It has happen - no use in talking - the silence between me and you has never had meaning. It was. Love it, that was all that was asked. But now it has happen - no words for the foretime, the desperation has made me the same, has made me another. Who looks at the shape of a fish grow…

Kérjetek tanácsot és megadatik. Kopogtassatok furcsa, korhadó ajtókon, nyikorogva, de kinyílnak. Térjetek meg és megtanultok az Istenhez beszélni. Félelem és kételkedés nélkül. Legyetek egyedül. Álmodjátok, hogy egyedül vagytok. Rettegve ébredjetek, minden éjjel pontban fél háromkor, hogy mikor…

Három hónap után recsegve kezd mosolyogni. Pedig egyetlen poénra sem emlékszik. Hosszú álom volt. Csipás szem. Egy sárkány egyfolytában kiabált vele. Lángot fújt, sakkban tartotta. Majd egy fura májusi délután kábán, kócosan, ólomból öntött végtagokkal ébredt. Pulyaként zokogott, ha egy ilyen…

Egy hét után visszatért belém az élet. A huruttengeren lassan beáll az apály, és a lázig kínzó nátha is elhagyni készül. Így ma reggel már nemcsak látni engedte magát a tavasz, hanem képes voltam beszívni is. Illatok, álmok szálltak a levegőben és észrevettem, hogy a tavasz olyan, mint a pünkösdi…

Néha leül mellém a jóisten. Váratlan helyeken, napszaktól függetlenül. A jóisten nekem mindig igét ragoz a fülemben. Hol az alanyi, hol a tárgyas ragozást veszi át velem. És mindig mosolyog, amikor a főnévi igenevekhez ér. Szeretni fogsz. A segédigék ilyenkor angyalok. Szeretni kell. Őt szeretni…