Hadd szakadjon ki a lélek. Mint egy rossz tescós szatyor. Görög füge a számban, és fügét mutatok ennek a bolond megkergült világnak, amely bolond, megkergült fiának tart. Egész nap azon tűnődtem, 33 év alatt, hányféle halállal riogattak már. Hányféle módon pusztulhatott volna el a bennem őrzött génállomány...
Sokáig nem hittem, hogy velem is megeshet az a szörnyűség, hogy elmúlok 20 és elmúlok 30. A fene vigye el Geszti Petit, kölyökként csak énekli az ember, aztán egyszer csak ott ül a hideg télvégi, tavasz eleji éjszakában, bámulja a tavat, a sárga csekkeket az asztal szélén és az egész olyan szánalmasan gépies. Miközben mai napig is csak az érdekel, hogy valóban aranyhal lakik a ház előtti tóban? Valóban járt ide üstökös fürödni?
Valahol pittyeg az óra, gyermekkoromban kakukkos szólt a szülői házban. Nagy hosszú láncon, fémtobozok lógtak belőle, ezzel kellett felhúzni, hogy az istenadta iparmadár minden egyes órában kidugja belőle az apró csőrét. Kölyökként megbabonázva bámultam a műkakukkot. Ma már pedig jól tudom, hogy az igazi kakukkfióka én magam vagyok. Lényem legmélyén, antiszociális, mizantróp, anarchista lázadó, aki szíve szerint akkor is kiröhögné az isteni törvényeket, amikor rájön, nem tud előlük elmenekülni...
Persze a magam módján szeretem az istent. A magam módján katolikus vagyok. A magam pogány életvitelében ez az egyetlen tisztaszoba, ahol mindig rend, ájtatosság és makulátlan tisztaság lakozik. Ebben a szobában minden a helyén van, élére vasaltak a ruhák, minden nagyon racionális és valami családi idill árad belőle. Ám utálom is ezt a szobát, mert tudom, a hétköznapok során használhatatlan: a belőle áradó harmónia csak megkeseríti az életem. A kisugárzása nagyítót ad a kezembe, hogy egészen aprólékosan lássam, milyen szánalmas a létem.
Aztán valahonnan, mit tudom én melyik ínból, zsigerből, mirigyből előbukkan az élet szeretete, az élet igenlése. Valahonnan, valami ócska, ütött-kopott optimizmus, hogy nem ma éjjel visz el a kaszás és jön még fergeteges május, ami ismét szeretni tanít.
Bolond vagyok. Az élet bukott kisdiákja, álmodtam egy tanárnőről, vajon ki látta?
