Az i. sz. második században élt görög földrajztudós, Pauszaniasz azt írta, hogy Epidauroszban (mai nevén Epidavrosz) „van az ókori világ legfigyelemreméltóbb színháza. Bár a római színházak fényűzőbbek és fennköltebbek, egyetlen építész alkotása sem versenyezhet az epidauroszi színház szépségével és harmóniájával.” A görög Kórinthosz városától nagyjából 60 kilométerre délre fekszik Epidavrosz kicsiny falva. Huszonöt évszázaddal ezelőtt fontos kereskedelmi és vallási központ volt.Később a dombok egyenletes vonulata, a megművelt földek és az olajfaligetek semmi jelét sem mutatták annak, hogy egykor egy nagy színház állt itt. Ám egy kiemelkedő, XIX. századi görög régész, Panagísz Kavadíasz biztos volt benne, hogy ezek a dombok egy jól őrzött titkot rejtenek. Kíváncsiságát a korábban idézett Pauszaniasz leírása keltette fel, és biztos volt benne, hogy ezen a szokványos vidéken egy pompás színházat fog felfedezni. És fel is fedezett 1881 tavaszán. Hatévi kemény munka után Kavadíasz ásatásai napvilágra hoztak egy lenyűgöző, szinte teljesen ép színházat. A régészek szerint ezt a színházat i. e. 330 körül építette az ifjabb Polükleitosz, a közeli Árgosz városából való neves szobrász és építész. Mánosz Perrákisz, korunk építésze a kutatók általános véleményének ad hangot, amikor az epidauroszi színházat „a leghíresebb és a legjobb állapotban lévő görög színháznak” nevezi.
Krisztus előtt négyszáz évvel, Görögország déli részén felépült a csoda. Az epidaurusziak Polükleitosz tervei alapján létrehozták a mai is megcsodálható színházukat. A színpad előtt 34 sorban ülhettek a nézők és telt ház idején 5-7000 ezer ember szórakozhatott; sírhattak, nevethettek és falatozhattak, mert akkoriban az is szokás volt...
Te, aki egyszerűen bekacsolod a Netflixet, vagy rákattansz egy you tube csatornára, neten vett jeggyel mész moziba, színházba, operába, nem is érted mit jelentett ez a csoda, akkor, négyszáz esztendővel Krisztus urunk előtt. Nem érted, hogy milyen hatással bírt a kora emberére a Leláncolt Prométheusz, Elektra Antigoné, vagy éppen az Oidipusz király. Te, akinek az emberiség összes kultúrkincse egyetlen kattintással hazavihető, semmit sem tudsz arról a korról, amikor még száz meg száz kilométereket is megérte gyalogolni egy színházi estéért...
Képzeljük el, hogy a színház annyira népszerű volt, hogy a görög kultúra előtt hajbókoló rómaiak, még 21 sorral megtoldják a görög csodát és egy-egy szebb nyári este már 14 ezer néző tolong, hogy láthassa, hallhassa a színészeket, hogy hüledezzen a történeteken. Az epidauruszi színháznál persze voltak nagyobbak, több embert befogadni képesek, de ilyen tökéletesen kialakított, ilyen lenyűgöző kulisszák közé helyezett egy sem akadt. Még ma is tökéletes az akusztikája. Még ma is elég suttogni, hogy legfelül is hallani lehessen a szavad… Még ma is…
