Aki el-elmereng a magyar képzőművészeten, mindig rá kell döbbennie, talán festészetben soha nem maradtunk el a világ élmezőnyétől. Aba-Novákra maga Picasso "sütötte rá" a "barbár zseni" jelzőt, amikor 1937-ben a párizsi világkiállítás magyar pavilonjában megpillantotta a magyar kolléga pannóját.

Aba-Novák akkor egy szimpla Grand Prix-díjjal tért haza. Tanított a Képzőművészetin, néhány festményét még maga a Duce is vásárolta. A szakértők szerint; "Piktúrája grafikus jellegű, képein tiszta színfoltok kontrasztjai uralkodnak, olykor szinte groteszk túlzásokkal." 1945 után pannói egy részét levakolták, lemeszelték, mert úgy vélték "reakciós a tartalmuk". Tegyük hozzá, hogy Aba-Novák a 30-as években több állami és egyházi megbízást is kapott, ezért is lehetett szálka a kommunista rezsim szemében. Az utókor azonban már helyén kezeli a mestert. 2008-ban Debrecenben(!) A barbár zseni címmel mintegy 150 festményét állították ki. A képek közül több Magyarországon hosszú ideig nem volt látható. 2009-ben egyik fontos műve, a Nagy vurstli egy árverésen 85(!) millió forintért kelt el. És, hogy legyen valami párhuzam a másik zsenivel Csontváryval. Annak képiből majdnem kocsiponyva lett, Aba-Novák egyik legjobbnak tartott festménye pedig hét évtizedig várta a feltámadást... A Nagy vurstlit 1931-ben mutatták be az Ernst Múzeumban az akkori tárlat legértékesebb darabjaként. A rendkívüli méretű, 166x230 centiméteres vászon Aba-Novák Vilmos cirkuszképeinek csúcsdarabja, azonban a sors úgy hozta, hogy hetven éven át feltekerve, előbb a művész műtermében, utóbb örökösei birtokában pihent...

Egyébként Aba-Novák imádta a cirkuszt, és a körhintákat...

Nemrég ez a festmény jött velem szembe.

Rácsodálkoztam.

Most, hogy felújítom a nappalimat, elfogadnám.