Óránként 15.000 csirkét dolgoznak fel a Master-Good kisvárdai üzemében. Erre a világon jelenleg, csak három üzem képes. Egy kedves ismerősöm, aki igazán bátor a csirkenyak elnyisszantásában, majd gyakorlott a feldolgozásában, most csak annyit mondana; aaaaa… De ez a történet most nem a sárközi, házi jércékről szól, hanem egy másik család csirkéiről...

A történet kezdődhetne Békéscsabán, Derecskén, vagy éppen Kisvárdán. Mert az idősebb Bárány László Békéscsabán született, Derecskén nőtt fel, de a vállalkozása Kisvárdádhoz köti. Már a nagyapja is csirketenyésztéssel foglalkozott, ahogy aztán az édesapja is. Bárány úr a munkahelye, a kisvárdai Baromi-Coop privatizációja után a rendszerváltás utáni Magyarországon úgy döntött, azzal kíván foglalkozni amihez ért. Vállalkozni kezdett és maradt a csirketenyésztésnél. Sokat mesélhetne egy brümmögő Barkas az indulásról. Már akkor sem kicsiben gondolkodott meg az a heti 10-15 ezer csirkét keltetett és értékesített, ez alapozta meg a 21. leggazdagabb magyar mesés vagyonát.

A történet ettől fogva egy nagyszerű, kitartó és nagyot álmodni merő emberről, és a vállalkozással együtt felnövő fiairól szól. Tény, hogy a legfrissebb adatok szerint Bárány László 2019-ben 19 milliárd forinttal növelte meg a vagyonát és ezzel az irigylésre méltó summával óvatos becslések szerint is 60 milliárd forint értékűre nőtt a tulajdonában lévő vállalkozások értéke. (link) Laci bácsit ismerve, rögtön megjegyezné, hogy ez az összeg a nem az övé, hanem a család vagyona és a saját munkája mellett, ebből mindenki kivette a részét, és abban is biztos vagyok, hogy hosszasan sorolná azoknak a munkatársaknak a nevét, akik nélkül ez a sztori nem lenne kerek. Mert a sajtó ugyan baromfi-királyoknak hívja őket, pedig lelkükben valódi bárányok. És nomen est omen még a közvetlen kollégák, munkatársak is kedves embernek ismerik őket, de azt is tudják, hogy nagyon értenek a szakmájukhoz, szigorúak, konzekvensek, egyszerűen csak tudják mit akarnak.

Bárányék Debrecenben élnek. Laci bácsi itt végezte a középiskolát és az egyetemet is. A cívis városban talált tár a szerelem és ragaszkodik a településhez. A vállalkozása, a "csirkéi" azonban Szabolcshoz kötik. Kisvárda mellett több településen is jelen vannak, hiszen maguk nevelik, keltetik az aprójószágot, amely aztán feldolgozóba, majd a boltok polcaira kerül. Gyorséttermek, élelmiszerláncok beszállítói, termékeik nemcsak itthon, a nyugati, sőt a keleti piacokon is megtalálhatók. A titkos  KFC-panírban a nyíregyházi KFC étteremben, -  tudomásom szerint - például  Kisvárdán feldolgozott csirke forog, de ami biztos, hogy a Master-Good a beszállítója a magyar McDonald's éttermeknek, a Tesco áruházláncnak, a SPARoknak és vásárlóik között megtalálható az ALDI és a LIDL is.  (link)

Bárányékat úgy ismerem, mint komoly nagy víziókkal rendelkező családot. Nyughatatlanok és az alapos szakmai tudás, az évtizedek alatt felhalmozott tapasztalat arra készteti őket, hogy merjenek előre lépni. Újságíróként többször tudósítottam a kisvárdai üzem kapacitásbővítéséről. Többször öltöztem be és sétáltam végig a sorok között, ami ugyan nem vegáknak és érzékeny lelkűeknek való, de egy biztos, hogy a technológia csúcsa. 2004-ben talán maguk sem gondolták, hogy idáig lehet eljutni. Összeomlott a Hajdú-Bét, sok-sok vállalkozó, termelő jutott csődbe, ők pedig azzal szembesültek, hogy megvehetik a kisvárdai feldolgozó üzemet, meg egy sor baromfitelepet… Innen indultak és jutottak el odáig, hogy manapság a fagyasztott termékeiket Londontól Moszkváig számos multi árulja, mert övék mostanra Európa legnagyobb feldolgozó üzeme és a magyar piac 40%-át is birtokolják.

A Forbes arról ír, hogy a hatalmas sikerek után most újabb nagy dobást vitt véghez a Bárány család. Nem elég, hogy 43 országba exportálnak és Vietnamban is gyárat nyitottak, sikerült megvásárolniuk a sárvári Sága Zrt.-t is. (link) A Sága 2003 óta angol kézben volt, jóllehet az egyik legrégebbi magyar húsipari cég. Ők gyártják a népszerű Füstlit, a Royal selyemsonkát, na meg talán ez a cég jegyzi a legehetőbb fagyasztott mini kijevit is. (link) Közben az is kiderült, hogy a SÁGÁért több mint 30 milliárd forintot fizettek. A vásárlást pedig a kormányzat 15 milliárd forinttal támogatta. 

Hogy miért érte meg a milliárdos adásvétel? A baromfi ágazat számai beszédesek. Tavaly Magyarországon a baromfihús exportja 23 százalékkal 81 ezer tonnára emelkedett ezen belül a csirkehús kivitele 42 százalékkal csaknem 49 ezer tonnára nőtt. Az Európai Bizottság 2019 júliusában megjelent rövid távú előrejelzése szerint, az Európai Unió baromfihús-termelése 2020-ra elérheti a 15,8 millió tonnát. Erre pedig szükség is van, mert az unióban az egy főre jutó baromfihús-fogyasztás az elmúlt tíz évben csaknem 22 százalékkal 24,8 kilogrammra emelkedett és 2019-ben elérte a 25,4 kilogrammot. (link)

Szóval a csirkehúsban még nagy lehetőség van és Bárányék azt is tudják, a nyers húsnál még nagyobb haszonnal lehet árusítani a feldolgozott termékeket. A sertéshús előállítást veszélyeztető afrikai sertéspestis is a csirkések kezére játszik. Ám nekik is meg van a saját keresztjük, ez pedig a madárinfluenza, ami ezekben a napokban Lengyelország és Szlovákia után Magyarországon is megjelent. (link)

Amikor legutóbb erről kérdeztem Bárány Lászlót, akkor annyit válaszolt, hogy az ő csirkéik zárt helyen nevelkednek, a belőlük készült hús és feldolgozott termékek zárt láncon keresztül jutnak el a fogyasztókhoz, így úgy véli ezen a problémán is túl fognak lépni.