Diary of Cardinalis

Cardinalis szerint...

Cardinalis szerint...

Novemberi eső (borozgatós apokalipszissel)

2021. november 07. - Cardinalis

Szeretem, hogy a Google még nosztalgikusabb, mint én… Hat éve ilyenkor épp a mosolygó szentek álltak nekem modellt Csarodán. Négy éve Pesten jártam és egy teveszínű szövetkabáttal, meg persze szerelemélménnyel lettem gazdagabb. Három éve krizantémok között mosolygott rám a leghuncutabb szempár. Két éve, egy Lutonban beszerzett, de már itthon sütött szép darab ír steak sercegett a serpenyőben. Tavaly ilyenkor, egy apró királyka kapott gyűrűt Petrilla Enikőtől, a kamaránk előtt.

Most meg; november rain… Most meg. Szörcsög a kotyogós, sistereg, serceg a reggel, mint egy régi bakelit. Egy réges-régi bakelit. Még mindig nagy álmom, hogy ilyen napokon felteszek egy lemezt, egy baromi jó lemezjátszóra. És jól meghajtom a frissen beszerzett Whaferdale csodákat.

Tegnap újból meghallgattam, még 20 év és omlunk össze. Fele. Az a fura, hogy én azt látom, hogy már évek óta összeomlottunk. Már évek óta afterezünk, már évek óta nem úgy süt le ránk a Nap, már évek óta úgy telnek napjaink, mintha az apokalipszis is csak egy szép, féltve őrizgetett emlék lenne…

Sokat gondolkodtam már azon, ha van közösségi oldal a pokolban, az pont olyan, mint a Facebook, tele hamis információval, hamis fotókkal, hamis üzenetekkel. Ha van odalent napilap, az pont ilyen, mint a Twitter, ha van képes újság, akkor az meg az Instagram…  

Ha kiderülne, hogy holnaptól nincs vezetékes ivóvízellátás, akkor most mindenki ásványvízért rohanna, csak magára gondolna, ha holnaptól nincs gáz, az összes fát, minden ellenvetés nélkül kivágnánk és egekbe szállna a kandallók ára… Tessék emlékezni, 2020 tavaszán a legnagyobb biznisz a WC-papír volt…

Az ember farkas. Az ember embernek farkasa. Az ember bolond, veszett, őrült. A világ gazdasági hatalmai például fegyverre költenek, így készülnek a végjátékra. Meg aludni járnak a klímacsúcsra. Ők is emberek, na...

Mint az a paraszt, aki nem jéghálóval, hanem botokkal készül a jégesőre, hogy majd ő is üsse-verje a tőkéket és közben az égre ordítsa; „Hadd látom Uram, mire megyünk ketten!?!”

Mondom, jól benne vagyunk ebben a gyönyörű apokalipszisban/ben.

Meg ebben a szomorúra forduló időben, a novemberi esőben…

 

A bejegyzés trackback címe:

https://cardinalis.blog.hu/api/trackback/id/tr7516748286

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása