Nettó szar nap. Odamondanál. Odakiáltanál. Szabadság! Szabadság! Ki a világból, szabadok közé válni! Odamondani.

…hogy suhant volna válaszul a bot

de akkor oda a cél a kicsi

rossz szénám hé-te-hé csavarni

lehetett volna az inget a hátamon

mint a szegény bujdosó kossuth lajosén

ott égje el a tűz

vagy ott rothadjon ítéletnapig

s már nem is a lába

a botja hozza

az én hetvenen túli

földig alázott

édesapámat…

 

Doktorország. Vágóország. Kurvaország. Rendőrország. Nemtudunknyerniország. Földighajlunkország. Onnan is felállunkország. Trianonország. Összekacsintunkország. Himnuszténeklünkország. Rokonokország. Benne van a vereség. Benne van a nemzethalál. Benne van a mindigelkúrjuk. Benne van, hogy foscsi, szarcsi vagyunk, protestálunk, nagy széles mellkassal, habzó szájjal. Tudod hol vagyunk mi Jézushoz? Tudod? Sehol! Tudod mikor vagyunk mi keresztények? Semmikor! Aztán valaki léböjtöt tart, 100%-ban gyümölcsből készült pálinkákat rendel és akkor, amikor a gátlások, feszélyek, vastag keretek hullanak le rólunk, mint  a ruha, amikor elolvad a megfelelési kényszer, akkor egyszer csak pőrén, tisztán, bűntől mocskosan ott áll a magyar, hogy „édes Istenem”…

„Ilyen jól sose játszottunk!” Belehaltunk. Hármat kaptunk. Ilyen jól, akkor sem, nagy harcosok vagytok, mint amikor jött a német, jött az orosz! Ti vagytok a legnagyobb hősök!!! Sose volt Ronaldo olyan közel az istenhez, mint ti ott 11-en! Soha! És azért széles a vállunk, mert ránk lehet terhet pakolni, lehet rúgni, ütni verni! Kurva les, kurva élet! Meg egyébként is! Aztán jön a fohász, megbünhödte már e nép… Meg. De még hogy. Van egy ismerősöm, Szlovákiában született. Szlovák állampolgár, de egy mondat nem sok, talán annyit tud szlovákul. Van egy ismerősöm. Székelyudvarhelyen él. Nem tud románul. Van egy ismerősöm, Tiszapéterfalván. Soha annyit meg nem alázták, mint az ukránok, Ungváron! Érted? Értünk?  

Vereség? Három gól. Nekünk meg nulla? Csak az nem érti, aki nem akarja.

SOHA NEM LEHET MINKET MEGVERNI! Soha… Ki lehet kapni, el lehet veszíteni csatát, háborút, függetlenséget, de soha nem lehet megverni minket…

Aztán itthon nézel ki a fejedből. Hogy is van ez. Sehogy. Ha a vágyaim… Ha az álmaim. Mindent is elvesztettem. Mindent is elégettem, mindent is. Csak a hitem, reményem, szeretetem maradt meg. Nem sok. Imádkozz. Értem is, értünk is.

Szeretek. Szeretlek. Örökkön. Örökké.