Ugyanazzal a karral ölelni és ütni is lehet? Ugyanabban a tenyérben benne van a pofon és benne van simogatás is? Ugyanabban szájban az édes becézés és a durva káromkodás? A nyelved hegyéről köphetsz és suttoghatsz mézédés szavakat. Rajtad áll, mit választasz! A Németországban élő unokatestvérem Nőnap előtt azzal a statisztikával lepett meg, hogy Germániában úgy háromnaponta hal bele egy-egy hölgy a párja bántalmazásába. És persze nehogy azt tessék hinni, hogy nálunk jobb lenne a helyzet…
Persze ilyenkor szépen félretesszük a horrort. Virágot veszünk, meg nagyon lovagok akarunk lenni, macsók, akiknek a zord külseje érző szívet takar. Jönnek a csokrok, a primulák meg a köszöntjük a hölgyeket, akik nemcsak otthon, hanem a munkában és mind emberileg, mind szakmailag… Lózungok.
Hála Istennek a nők okosabbak, mint a férfiak. A teremtést koronáit a gazdasági meg talán a gasztro-szférán kívül mindenütt kenterbe vágják. Soha ennyi nőt nem láttam vezető beosztásban. A közigazgatás, az oktatás, az igazságszolgáltatás területén teljes ágazatok nőiesednek el. És soha ennyi nőt nem hallottam még büszkén arról beszélni, egyedül is képes boldogulni és akár gyermeket is nevelni.
Aztán megy a duma arról, hogyan határozzuk meg a család definícióját… Uraim! Azt majd a hölgyek eldöntik! Majd ők megmondják, hogy akarnak-e, szándékoznak-e párkapcsolatban élni.
És ilyenkor van nagy felelőssége a hölgyeknek, mert a nyugati világban érezhetően megroppant az apa karakán, anya érzelmes klasszikus képlete. Egyszerűen nincs szentsége a családnak. Párhuzamosan élő emberek, vagy magányban is lábon állni képes csonkák világa ez. És persze megy a szépítés, meg démonizálás, mindkét oldalról, mi a jó, meg mi a nem jó. Melyik felállás támogatható, tűrhető, tiltható..
A hétköznapi ember simán belátja, egy gyereknek az az ideális, ha egy megbízható, erős apuka és egy melegséget sugárzó, elfogadó anyuka neveli. De a tények meg makacs dolgok, nincs idő az idealizmusra, meg a szentimentalizmusra. Élet van, meg helyzetek vannak és abból kell kihozni a legjobbat. Az ember változik, azt sem tudja mire mond igent, sok esetben csak jön a gyerek, nem is tervezték, röpködnek a válások és ebből kell valahogy eljutni a boldogságig, a tökéletesig, a legjobbig…
És tegyük a kezünket a szívünkre, hol jobb a gyerekeknek? Megmondom, ott ahol szeretik! Ahol biztonságban, a testi lelki fejlődésének a legoptimálisabb környezetet képesek megteremteni. Ahol nem abuzálják, nem verik, egyszerűen csak elfogadják, támogatják és szeretik…
Messzire vinne ez a Nőnap. Benne szeretettel, szerelemmel és számos kérdéssel.
Hogyan tovább hölgyeim? Önök mit szeretnének? Ökröt vagy csokrot? Férfit, vagy valami köztes állapotot? Mire van most igény? Kirakat insta -csokrokra vagy válaszokra, támaszokra, társra az élet (nagy közhely) viharában?
Az én fejemben meg csak fréziák, liziantuszok, bazsarózsák, begóniák és tulipánok pattannak csokorba, hogy elmondjam, hogy a világba kiáltsam; ez a Naprendszer (az enyém) a nők körül forog! Ez vagyok én, a hölgyek nagy tisztelője. Örök diák a szerelem osztályában és férfi, aki mindig rácsodálkozik a hölgyekre, nőkre, asszonyokra! Férfi, aki most csöndesen mondja; boldogat mindörökre!
