Az isten halat ad, meg kenyeret. Az isten a vízből is képes tökéletes, százpontos bort teremteni. És eljön a lakodalomba, hogy együtt örüljön neked. Az isten negyven napig üldögél a csillagos ég alatt. Meg szenved, meg összeakasztja a bajszát a gonosszal. Aztán úgy tér haza, hogy nem éhes, nem szomjas, nem mosdatlan. Egyetlen haja szála sem görbült, csak mosolyog és megkérdezi; leülhet-e melléd nézni egy picit a világot. Mereng. Tüzet gyújt és bámulja a lángok táncát… Aztán azt mondja, hogy most te tölts neki. Meg zenét kér. Kérdezed, lehet-e John Barry. Bólint.

• Te hogy látod az életet? – kérdezi, mint csak arról lenne szó, hogy mi a véleményed arról, hogy a Debrecen kiesett az NB/I-ből.
• Rövid. Kevés benne a jó poén és savanyú, de azért olyan, mint a magyar narancs A tanúban…Mégiscsak a miénk.

Megmosolyog.

• Jó ez a Bolyki! Dehogy egy rózsaszín gumicsizma legyen a címkéjén – feleli és somolyogva ingatja a fejét. – Van akinek még túl hosszú is - fűzi tovább a gondolatot. - Aki például nem tud vele mit kezdeni. Aki nem hisz semmiben, akinek az egyik nap olyan, mint a másik. Mint az óceánok feneke…
• Nekem néhány éve sivatag. És a legszörnyűbb, hogy tudom, hol az oázis. Oda vágyom. Nekem annyi már elég lenne. Egy talpalatnyi zöld. Egy forrás. Vagyis maga a forrás.
• Neked elég… De neki nem. Unatkozna. Meg a gyerekeid is… Mennének. „Apa, mi van a sivatagon túl? Mi van a tengeren túl? Mi van a hegyeken túl?” És hiába mondanád, hogy minden, amire szükségetek lehet, az itt megvan az oázisban… Legyintenének… Leszavaznának. Menne az anyjuk, mennének a pulyák és te egész életedben azt várnád, hogy mikor jönnek haza. Ünnepre? Születésnapra?
• Akkor maradjunk annyiban, hogy köszönöm neked ezt a végtelennek tűnő sivatagot. A port a számban, az izzadtságot és azt a vágyat, hogy kéz a kézben együtt ugorjak bele a legszebb kék tengerbe…
• Szeretem az együgyűséged. Szeretem ezeket a tiszta vágyakat. Szeretem, hogy kemény, konok és dühös nőt szeretsz – feleli az isten és kezét a vállamra teszi. – De most készülj! Nagy szél jöhet. Nagy vihar. Imádkozz! Szüntelenül… Amíg tombol szelídül is… Amíg tombol…