Voltak évszázadok (nem is oly rég), amikor Nyíregyházát a tirpákok, Rakamazt a svábok, Napkort a svábok és ruszinok, Birit meg történetesen az óhitű románok hozták vissza a feledésből. A török és kuruc háborúk során elnéptelenedett szabolcsi, szatmári tájakra a földesurak sokszor távolról hívtak lakókat, legyen, aki a dudvás földet feltöri, műveli, legyen gazdája, legyen rajta nép és ne lakatlan, néma pusztaságként vegetáljon.
Kisvárdát ezekben az évszázadokban, történetesen a galíciai zsidók virágoztatták fel. Kereskedtek, vagy iparosként dolgoztak, de közülük kerültek ki a legkeresettebb orvosok, ügyvédek, írnokok is. Ők alkották meg azt a modern polgárságot, ami bizony rettentő módon hiányzott erről a vidékről.
Izraelita örökség
Kisvárda arculata még most is őrzi a zsidó örökséget. Az épített környezet nem felejt. A város közepén egy csodás zsinagóga hirdeti az egykori hitközség erejét, tehetségét. A templom 1902-ben épült, Grósz Ferenc tervei alapján. A romantizáló homlokzatú zsinagóga, impozáns méreteivel a korabeli zsidó közösség tekintélyét idézi meg. Magasan emelkedik a szomszédos házak fölé, pedig ma már emeletes társasházak is épültek a szomszédjában. Formája szemet kápráztató. Az ívsoros elemmel hangsúlyozott főpárkány felett finoman ívelt tető fedi az épületet. Alaprajzában ugyanakkor a hagyományos (ortodox) zsinagógák elrendezését követi. Az öntöttvas oszlopokkal alátámasztott karzat a belső teret három oldalról veszi körül. A falak annak idején gazdag festést kaptak. Mértanias díszítés és vele párhuzamosan növényi ornamentika a boltozattól egészen a padlóig borította a falakat.
A tanács vette meg
A zsinagóga ugyan épségben átvészelte a vészkorszakot és a háborút, de a hitközség elvérzett. A várdai gettóban 2000 zsidót zsúfoltak össze, majd deportálásuk, és az auschwitz-i pokol után alig több mint 800-an tértek haza. Nem csoda, hogy a történtek után egyre kevesebben képzelték el itt a jövőjüket. 1975-ben a leszármazottak úgy döntöttek eladják a tanácsnak a romlásnak indult épületet. A szerződésben kikötötték, hogy lehetőleg múzeum legyen belőle. 1983-ban így lett a várból kiköltöző Rétközi Múzeum befogadója.
Közel az összedőléshez...
Ám hiába lett új gazdája a zsinagógának, az idő vasfoga komolyan rágni kezdte. A kötelező állagmegőrzés ellenére, beázott, hullott a vakolata, statikailag is erősítésre szorult. Egy kormánydöntésnek köszönhetően 2013-ban először belülről, majd kívülről újult meg. A munkálatokat az esztergomi Korintosz Műemlékvédelmi és Építőipari Kft. végezte. Két ütemben 13 hónap alatt 364 millió forintból állították helyre az ékszerdobozt.
- Azt szerettük volna, ha valóban az eredeti formában kapjuk vissza – teszi hozzá dr. Vofkori Mária. A Rétközi Múzeum igazgatója elmondta, hogy a restaurátorok feltárták az eredeti festékrétegeket és a mennyezet ez alapján újult meg. A falak azonban annyira rossz állapotban voltak, hogy ezek esetében nem sikerült a régi festést feltárni és mivel fényképek sem maradtak az eredeti ecsetvonásokról, így ezek a falak egyszerű napsárga színben pompáznak. Vofkori Mária arról is beszélt, hogy a jelenleg kék festéket kapott fém oszlopok, eredetileg bronz színben tündököltek és korinthoszi oszlopfőjük csigáit aranyfüst boríthatta… A legnagyobb munkát azonban nem a mennyezet festése, hanem a tetőzet pikkelyes fedése adta. Ennek felújításához speciális szaktudásra volt szükség. A Korintosz Műemlékvédelmi és Építőipari Kft. úgy nyilatkozott, egy válogatott brigád, az ország 16 legkiválóbb bádogosa dolgozott rajta egyszerre. A helyreállítás során, a 117 éves épületben a helyi zsidóság téglákra vésett emlékeit is sikerült megmenteni. A kisvárdai izraeliták elhurcolása idején ugyanis az épület tégláiba belekarcolták, belevésték az áldozatok neveit és az elhurcolás dátumát is… De nemcsak a téglák emlékeznek. A bejárati előcsarnokban hatalmas márványtáblák sorolják a Holocaust kisvárdai és környékbeli áldozatait.
Példás megújulás
A zsinagóga most eredeti pompájában áll a Csillag utca 5. szám alatt. A Rétközi Múzeum felirat is megtalálható rajta, azonban nem hivatalos információk szerint az átadása még nem történt meg és azt sem lehet biztosan tudni, hogy visszatér-e ide a múzeum, mert egy pályázat segítségével egy új helyre, új épületbe szeretné költöztetni az önkormányzat.
A zsinagóga így most csendesen várja, hogy mi legyen az új funkciója. Sok dologra lenne alkalmas, de egy biztos, mint emlékhely, a környékbeli zsidóság történetét bemutató egyedi múzeum, vagy mint kulturális központ, koncertterem, kiállítóhely is megállná a helyét.
A tervek szerint még idén megnyitja a kapuit. Sokan várják kíváncsian, milyen formában.
