Diary of Cardinalis

Cardinalis szerint...

Cardinalis szerint...

Hazádnak rendületlenül...

2012. május 12. - Cardinalis

(kis magyar kulturhorror)

Neked még a háború is jót tesz. Megtanultál közönség előtt énekelni, meg frusztrációk és érzések nélkül dugni. Mondom neked jól áll a háború. Büszke lettél, hogy tömegek lájkolják naponta a Facebook rajongói oldalad. Kifelé élsz, asszertív vagy, kiállsz magadért és tudsz hegyeset köpni, kurvaanyázni, ha kell. Van hited, ideológiád és a Playboy nagyinterjúban is leközölt tánclépésed. Egyébként én meg azt mondom, felszínes vagy. Öltönyt is csak leértékelésen veszel és alig nézed meg, milyen gyapjúból készült az anyaga...

Nem akarok veled vitatkozni, mert szeretem bámulni a kirakatot, ahol 30 felett éppen prostituálod magad! A társadalom neked olyan mint szargalacsin, amit a szkarabeusz gurít maga előtt és megmosolyognivaló, hogy őszintén vallod, pontosan te vagy az arany szkarabeusz.

Jönnek elő a lányok, az éjszaka kihányja őket a kockaházakból, jönnek elő a fiúk, otthonkás, hyposzagú anyjuk dobja az utcára őket. A kocsiszekrényekből szekond hend zenekofekció, dübben, mint egy hangos, büdös böfögés. Valami main stream szaporodási rítus, minden pénteken.

Állsz az ablakban, simogatod a boxeralsód: mennyi hormon, mennyi vágy. Jó lenne tudni mit érez a szatír.

Pánsípokon békák játszanak. A május egyre fülledtebb, nyomasztóbb: az esők elkerülik a medencét. Még ma utolszor beleszippantunk ebbe a közösségi kábítószerbe. Még ma utolszor kigomboljuk a gombokat, állunk egymás előtt pőrén, bátortalanul, elindulunk, hogy a kötött fogású szerelmek végül egy hideg franciaágyban térjenek örök nyugovóra.

Itt senki sem tud írni! Itt senki sem tud olvasni! Egy kivetítőn impotens magyarság. A tükrök másik oldalán jól szórakoznak az imposztorok. Verecke meddőhányó, Dévény rozsdatemető. Sírva tallóz aki él, és közben angolul ordít a rádió.

József Attilát 1938-ban még látták egy cirkuszban, ahogy "Hepp!" kiálltással tigrisbukfencet mutatott be összes művein, aztán Joseph Wild néven fapados szafarivezető lett a Ngong hegyek alatt. Sűrű esők idején, amikor beszélt neki a víz, az éjbe ordította a Külvárosi éjt, és arról álmodott, hogy sült szénbrikett mellett melegszik, édesanyja kezét szorongatva.

Királyválasztásra készül az ország. Az új szépségkirály lehet, az új miniszterelnök! - ordítja a csiricsáré ruhába bujtatott hangulatfelelős. A szakértő zsűri még a nadrágjába is benéz, mert senki sem hiszi el, hogy a metroszexuálisnak farka is lehet.

A zsűri elnöke Silvio Borgia, a híres és excentrikus Eurovízió-celeb, aki pornózással kezdte, majd kelet- európai lányok futtatásával lett milliárdos. Mivel a külföldön, jószolgálati prostitúcióra kényszerülő magyar lányok, jelentős összegeket küldenek az államkasszába, és a magyar anti-AIDS kampányban is együttműködő félistennel szoros baráti kapcsolatokat ápolva, felkérték...

Még egy szép hosszú fehér csíkot kérek a mennyországig - könyörög a szépségkirály meseszép, de nagyon buta felesége. Elindulnak a végtelen kifutón, aztán a jointtól elalélt DJ véletlenül, a titokban szebb világért imádkozó kormánymegbízott cd-jét teszi a lejátszóba. A párocska botorkál, a vakító fényekben nem tűnik fel, csupán első generációs droidok. Csöndben lépdelnek, majd Sinkovits Imre hangja dereng fel egy jobb kort sejtető CD-ről: Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar...


A bejegyzés trackback címe:

https://cardinalis.blog.hu/api/trackback/id/tr914504464

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása