Asszem mint Agent Mulder minden bejegyzésem így kellene kezdeni. Kate...
Akkor rajta...
Kate... (my all time muse)
Szóval ma reggel a Zsindelyes tanyán jártam. Vasi Csaba újra elkerekezett. Jött, látott győzött, volt meggypálinka, vörös mint a vér, ismerősök, vidámság híradós esemény.
Nekem ilyenkor Papó (nagyapám) jut eszembe. Egyetlen szem szilvát sem szedhettünk le a fáról, mert az a cefrébe ment... Nevettük ahogy óvja, félti, szemével növeszti a gyümölcsöt. Határozott volt. Inkább rekesszel szállította a rossz kezével a kis üveges kólát. Szőkét, barnát vegyesen. Papó egy nyár végén Nyírbátorban, még édesanyámra is rászólt, hogy ne nyúljon a hatalmas szőlőfürtökhöz, hagyja inkább a tőkén.
De hát apu ez csemege szőlő az nem jó bornak. - válaszolta jóanyám.
Honnan tudod azt Piri jányom, - felelte papó – te sose iszol bort...
A Zsindelyesnek kell a cégér... Hát most én gyártok neki blogcégért...
