Kedden a mátészalkai járási bíróság elé két remegő vajai „gyerek” állt. A 20 és 21 éves jómadarak két éve azzal a fölöttébb mulatságos elfoglaltsággal ütötték el az időt, hogy elkocsikáztak a kántorjánosi felüljáróhoz majd kavicsokat dobáltak az M3-ason elsuhanó autókra, kamionokra. A két, úriembernek egyáltalán nem nevezhető anyaszomorító pernahajder, ahelyett, hogy lányokat hajkurászott volna, vagy rosszabb esetben pornót bámul, ezt a remek „hobbit” találta ki magának. Szerencséjükre, egy kamion szélvédője ugyan betört, de egyetlen sofőrnek sem lett komolyabb baja. A rendőrségnek köszönhetően pedig, azt a dinnyét, amit szintén rá akartak dobni egy arra közlekedőre, már nem sikerült „élesíteniük”…
Miközben a bírónő kérdezgette őket kiderült, időközben az egyik kamionsofőr lett, a másik pedig targoncás. Mekkorát fintorgott a sors! Végig azon gondolkodtam, vajon mit szólnának hozzá, ha munkájuk közben valaki brahiból, poénból csak úgy nekik vágna egy 10-15 kilós görögdinnyét, olyan 20 méter magasból...
Az operatőr kolléga szeme pedig akkor kerekedett ki, amikor kiderült, a tehergépjármű sofőrré „avanzsált” vádlott, egy-egy jobb hónapban akár nettó 500 ezret is hazafuvarozik… Lazán...
Az operatőr barátom legalább 3 órát ácsorgott a kamera mellett, hallgatta a két „jótét lélek” vallomását és láttam rajta, szíve szerint mindkettőt jól fejbe verné, a céges statívval, csak hogy a bűn és a bűnhődés egyensúlya helyre billenjen… Aztán hazafelé aztán hosszasan hallgattam, miért is vagyunk bolondok, hogy a televíziós újságírás robotját vállaljuk.
Már-már belevitt a lázadás, az igazságtalanság, alulfizetettség dühítő utcájába, amikor eszembe jutott, hogy egykor a juhászok a kosbárányokat a fogukkal herélték ki… Megfogták a jószágot, egy bicskával megvágták az állat „zacskóját”, majd szó szerint a fogukkal távolították el az állat „monyát”. Aprólékos munka volt ez, nagy szakértelmet igényelt és bizony egyáltalán nem volt fájdalommentes, az állat oldaláról...
Aztán mit ad isten, nem csupán egy fekete-fehér fotót, hanem még mozgóképet is találtam a nem éppen humánus mindennapi beavatkozásról. Megjegyzem nem csupán a hortobágyi juhászok voltak ilyen „barbárok”. Az eljárást Mongóliától a Kárpát-medencéig, sokfelé alkalmazták, hogy aztán az eltávolított here végül egy serpenyőben kössön ki és jóízűen fogyasszák el.
(a megdöbbentő videó itt érhető el!)
Szóval, kedves barátaim, ha éppen azon morfondíroztok, hogy mennyire megterhelő, „szivatós” a munkátok, ha elégedetlenek vagytok a főnökkel, a munkakörülményekkel, a fizetéssel, akkor gondoljatok arra a juhászokra, akik a kosbárányok heréjét foggal távolították el és meglehet még élvezték is a feladatot...
Szóval most mondjátok, mennyire is vagytok elégedetlenek?