Diary of Cardinalis

Cardinalis szerint...

Cardinalis szerint...

Arról, hogy miért nem nyavalygok korlátozások idején...

2020. november 11. - Cardinalis

Arra a nagyapámra gondolok, aki 1900-ban látta meg a napvilágot. Arra, aki 14 éves, amikor kitör a „nagy háború” és a monarchia állampolgára Hajdúböszörményben. Arra a hazafira, aki 1919-ben a felvidéken küzd azért, hogy a balfácán álmodozó Károlyi-kormány (áldatlan) tevékenysége ellenére, meg lehessen őrizni az ország integritását. A Horthy-korszakban lesz termény-takarmány nagykereskedő, és veszi ki a részét abból, hogy az egész világon csodált magyar malomipar működjön és virágozzon. A második világháborúban határvadász és a Kárpátokban harcol. Jól mutatja, hogy nem volt buta ember, ezredírnokként tartották számon. Hihetetlen és mesés körülmények között tér haza a feleségéhez, ahol két gyermek is várja. Aztán az élet, még egy lánnyal és egy fiúval (édesapámmal) is megajándékozza, mert hisz a békében. 1948-ban Rákosiék munkásellenesnek nyilvánítják, jön a fekete autó érte, két év kemény börtönbüntetés a jussa. Mindenét elkobozzák; visznek pénzt, paripát, fegyvert. Mama, négy gyerekkel csak magára számíthat, meg legfeljebb a falura, ahol kedvelik őket és némi élelmiszerrel kisegítik. Aztán jön a kommunizmus, ahol nagypapi megbélyegzett ember, ahol a félesége, aki egyébként a megyei csendőrbiztos, tanult lánya csak nagy nehézségek árán lehet takarítónő a tanácson…

Arra gondolok, hogy hányszor tette tönkre a történelem nagyapa álmait, hányszor látta közvetlen közelről az értelmetlen halált, hány rendszerben hallotta, hogy minden az ő érdekében történik, hányszor próbálták mosni az agyát, hányszor korlátozták szabadságában, zárták penészes cellába, hányszor kényszerítették olyan dologra, aminek nemhogy értelme nem volt, de ellentmondott a józan ész minden törvényének.

Amikor most ebben a „nagy szabadságban” szabadosságban, a mérhetetlenül falánk konzumtársadalomban, az Európai Unióban biztosított, az egyén érdekeit egekbe emelő, kőbe vésett alapjogok idején, mások azért sírnak és jajonganak, hogy „most kellene fellázadni és utcára vonulni” a korlátozások ellen, akkor én bizony nagyapámra gondolok, akit történetesen a legfilozofikusabb evangélista után Jánosnak kereszteltek és görögkatolikusként, istenhívőként jámboran fogadta el, hogy vannak dolgok, melyeket csak nagyobb összefüggésben érthetünk meg…

Egész Európában azért korlátoznak, hogy bírják az orvosok, ápolók, mentősök a rohamot, azért korlátoznak, hogy legyen hova tenni a beteget, hogy legyen elég lélegeztetőgép, hogy nem omoljon ránk a világ. Korlátoznak Olaszországban, Németországban, Ausztriában. Korlátoznak, hogy talán 30 nap után megkönnyebbüljünk. Mint, ahogy nyár elején tettük. Korlátoznak, hogy legalább addig bírjuk ki, amíg megjön a várva várt vakcina. De ha Te attól nyugszol meg, hogy köpködsz, lázongsz, ha neked az összeesküvéselméletek hamis fénye, melege ad reményt, hát legyen, de azért tedd fel a maszkot és tartsd be a szabályokat... 

Én meg nagyapámra gondolok, mert az ő hite is erőt, bizodalmat ad járvány idején…

20201111_090802.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://cardinalis.blog.hu/api/trackback/id/tr1116281506

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

fofilozofus · http://megmondomhogymihulyeseg.blog.hu/ 2020.11.11. 18:32:01

"Arról, hogy miért nem nyavalygok korlátozások idején..."

Azon felül, hogy igazad van, annyival kiegészíteném, hogy pont ugyanezek miatt nem csak korlátozások idején nem nyavalygok, hanem soha sem. Majd akkor (a reményeim szerint soha el nem jövő időben), mikor rosszabb sorom lesz, mint a nagyapáinknak. Addig boldogan és örömmel kussolok, és ezt javaslom mindenkinek.

nomad · http://szkaresz.blog.hu/ 2020.11.16. 06:56:00

Jó napapáink voltak szerencsére. Kiegészítve a mesélős nagymamákkal. Sajnos nem meséltettük őket eleget. Pedig a hetvenes évek elején már volt kazettás magnóm.
süti beállítások módosítása