Diary of Cardinalis

Cardinalis szerint...

Cardinalis szerint...

Éjjel Casablancában

2020. április 04. - Cardinalis

Nincs könnyű dolga ennek a Sam fiúnak. Nincs könnyű dolga, mint Ádámnak, amikor Éva rimánkodva ráveszi, hogy hát együnk már abból a szép piros almából! Rick's Café Américainben csak egyetlen dalt nem szabad lejátszani. Csak egyetlen muzsika tiltott. Egy régi csalódás dallama. Egy dallam, amitől a cinikus, hűvös, távolságtartó Rick egyszerre lesz végtelenül boldogtalan és sebzett vadkan…

Ám, mi történik akkor, ha ezt a dalt egy lenyűgöző szépségű hölgy kéri Samtől? Aki ugyan tisztában van a tiltással, de azzal is tisztában van, a mulató tulajdonosa éppen házon kívül tartózkodik… És akkor unszolva, de belekezd… Rekedtes, füstös hangján felcsendül a Time Goes By. Ilsa szemében mintha könnycsepp reszketne, de tovább nem jutunk, dal első sorai után belépjen a bárba a tulaj... Akit azonnal elönti a méreg, már véget is vetne a szívfacsaró zenének, emlékeztetve Samet, hogy ezt a dalt megtiltotta, ám a zongorista a fejével int… hogy nézzen csak ide… ide mellé... 

A filmtörténet egyik legnagyobb, legszerelmesebb, legromantikusabb pillanata… Rick és Ilsa a párizsi, hirtelen komisz véget érő szerelem után ismét találkoznak… Ilsa Lund besétál a bárba Casablancában. Erre a nagy fogadóirodák egy lyukas garast sem tettek volna fel. Az élet nagy játékos; erre a férfi soha nem gondolt volna. Az az Ilsa Lund, aki nem gyógyuló sebet hagyott a vagabund amerikain. Akinek Ilsáig a szerelem, csak egy könnyed játék volt, egy pezsgőtől vidám kaszinóban... 

A legenda szerint Kertészék úgy bántak a forgatókönyvvel, mint a rágógumival. Minden nap újraírták. Minden nap másképp folytatódott, másképp fejeződött be a szerelem…

Nekem a kedvenc jelentem, amikor Ilsa távozása után Rick, a zárás után Sammel a zongora mellett mereng és arra kéri, játssza el újra a „tiltott” dalt. A fekete énekes vonakodik, tudja, hogy ezzel a főnök feltépi a régi, fekélyes sebeket.  De nincs mit tenni, a főnök az főnök, elkezdi… Rick pedig hozzáfűzi; - Ha "ő" kibírta, kibírom én is… És újból felcsendül a zene, törik a pohár és jönnek a férfikönnyek…  

Ma már idéztem Kernt. Azt mondja, ha éjjel nem tud aludni, régi, klasszikus, amerikai filmeket néz. Megértem. A Casablancát akár havonta érdemes megnézni. És dúdolgatni; Time Goes By…

A bejegyzés trackback címe:

https://cardinalis.blog.hu/api/trackback/id/tr9715592576

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása