Lélek az, ami tud örülni a napfény ízének, a korán jött édes tavasznak, annak, hogy a kilenc hónapos gyermek mosolyogva feláll, hogy van aki figyel rád, van aki gondol rád. Van, aki rádnyitja az ajtót, aki hív, aki keres. A lélek, az aki a nyomorúságon, a múlandóságon, a szerencsétlenségen túl…

A Jóistennek elég komoly és fejlett a humorérzéke. Na fussunk ennek neki még egyszer. A Jóisten hamisíthatatlan humorérzékkel rendelkezik. A Jóisten humorban nem ismer tréfát. Ez meg elcsépelt.    „Ez szimplán hangzik... Így nincsen hatása!” Pedig csak arra gondolok, mennyire féltem a tyúkszaros…

Beköltöztem egy szekrénybe. Kétajtós. Belefér az életem. Minden vélt és valós kincsével együtt. Persze jelentősen több itt a lom, kacat, zsibvásári emlék, mint a szabadpiaci érték. A szekrény is kopott. A zsanérok nyiszorognak, az ajtók megereszkedtek, karcok, repedések tarkítják. Szú nem perceg…