A minap egy „nyelvhelyességért” aggódó, kedves hallgató hívta fel a Best FM rádiót. A telefonáló arra kérte a rádióadó munkatársait, hogy felejtsék el végre azt, hogy a hírekben Jósa András nevét „zs”-vel mondják, mert szerinte az örökbecsű polihisztor (életrajz itt) nevét úgy kell ejteni, ahogy írjuk; nemes egyszerűséggel Jósának…

Bár a telefonáló aggódása megsüvegelendő, azért már most, az elején jelentsük ki, nincs igaza! Jósa András nevét a hírolvasó helyesen "zs"-vel ejtette!

És most arra kérem a nyájas olvasót, hogy tartson velem egy virtuális nyelvtanórára. Mert bevallom őszintén, jómagam magyar-német szakos tanárként végeztem és most itt az alkalom, hogy végre visszatérhessek, - még ha botcsinálta módon is -, a gyökereimhez…

A szépunoka már csak tudja!

A történetet kezdjük ott, hogy Nyíregyházán a helyi múzeum minden évben tiszteleg a névadója előtt. Mivel Jósa András november 30-án született, az emléknapot, az utolsó őszi hónap végén rendezik meg. A múzeum a Jósa napra rendszerint meghívja a polihisztor leszármazottjait is. Így jelent meg a Városháza Krúdy termében 2015-ben dr. Vígh András, akinek az orvos-régész a szépapja volt. A család csak "Jósa-nagyapaként" emlegeti az egykori főorvost és múzeumalapítót. Vígh András televíziós újságíró számos anekdotát őriz a szépapjáról.

Az egyik Jósa-nagyapa szerénységét és egyszerűségét bizonyítja. Állítólag az egyik lánya éppen egy szép ruha miatt nyaggatta a szeretett édesapját és így fordult hozzá; - De hát drága apukám kérem, ezt a ruhát annyira hordják! Mire az orvos fel sem nézett a munkájából, csak ennyit dünnyögött válaszként; - Hordják, hordják… A trágyát is hordják! A másik történet szerint Jósa András volt a Csaló köz névadója, merthogy akkoriban itt az erdőszélen, sok ügyvéd építtetett magának villát…   

Ami nekem egyből feltűnt, hogy András konzekvensen „józsának” ejtette a szépapja nevét. Amikor pedig rákérdeztem, hogy bizony Nyíregyházán nem csupán „józsának”, hanem az íráshoz hűen Jósának is ejtik a nevet, akkor ő nagyon határozottan kijelentette; egyértelműen „józsának” ejtendő a családnév.

Akkor most Jósaváros vagy Józsaváros?

Egyébként az igazi nyíregyháziak mindig is „józsaként” emlegették a kórház és a múzeum névadóját, ezt bizonyítja az a tény is, hogy hiába Jósavárosnak írjuk, az egykor „csillagvárosként” elhíresült, az egykori régész-orvosról elnevezett városrész nevét, a köznyelv azt „józsaként” ejti, minden szívbaj és skrupulus nélkül.

A nyelvtudományra támaszkodva

És most jöjjön egy pici nyelvtan, ami alá is támasztja az írás és a kiejtés közti különbséget. Az első és legfontosabb, hogy rendet vágunk az „s” és a „zs” hang között. Mindkét mássalhangzót a fogmeder mögött képezzük, azaz a nyelvünkkel a kemény szájpadlás és a fogmeder közötti részt érintjük, amikor egy „s” vagy „zs” hangot képezünk. A képzés helye hiába ugyanaz, az „s” hang zöngétlen, míg a „zs” kétségtelenül zöngés hang. Ugyanakkor ezek réshangok, azaz úgy bújnak elő az ember „szájából”, hogy a hangképző szerveink közben rést alkotnak.   

A „zs” hang érdekessége, hogy jelenlegi tudásunk szerint az ősmagyarból és az ómagyarból ez a hang még hiányzott. Őseink azonban az ómagyar korban számos szláv eredetű jövevényszót átvettek, ilyen például a rozs és zsír szavunk. Ám ekkoriban „zs” híján, nemes egyszerűséggel „s”-sel ejtették ezeket a jövevényszavakat. Kis idő elteltével azonban a „zs” hang soha nem látott népszerűségre tett szert és meghódította a magyarságot. Többek között ennek a népszerűségi hullámnak köszönheti ezeknek a soroknak a szerzője is azt a tényt, hogy nem az eredeti forma szerinti Soltnak, hanem a magyar fülnek talán szebben hangzó Zsoltnak anyakönyvezték. A „zs” hang karrierjéről egyébként a Nyelv és Tudomány című weblapon Kálmán László : KENESÉTŐL KANIZSÁIG, A zs diadalútja címmel írt figyelemre méltó tanulmányt.  (a tanulmány itt érhető el)

A családnév nyomában

De térjünk vissza a Jósa névhez. A boldog emlékezetű Mizser Lajos előszeretettel kutatta a családi nevek eredetét. A Bessenyei György Tanárképző Főiskola egykori, nagyszerű tanára a Nyelvtudomány hasábjain írt valamikor egy tanulmányt a 16. századi Beregszász családneveiről. Ebben azt fejtegeti, hogy a "Josa" mint családnév két személynévből is levezethető. Szerinte eredeztethető a német Johannesből rövidüléssel, majd a magyar a rövidített formát a „-sa” képzővel látja el, vagy a családnév kialakulásánál szerinte szóba jöhet a József név rövidülése, amihez végül az „-a” képzőt ragasztották őseink. (itt) Nagy Géza ugyanakkor Az Árpádkori személyneveink és az Osl nemzetség eredete című munkájában azt fejtegeti, hogy a Józsa nevet az ősmagyarok már a Volga környékéről hozták magukkal, miután a bolgárokkal találkoztak. Hozzáfűzi, hogy a középkorban ezt a  családnevet a Josephus magyarított alakjának tartották, ám abból szerinte nem lehet levezetni. Sokkal inkább arra gyanakszik, hogy a héber Jehosua, Josua, vagy pedig a Josiah (Jósiás) névből származhat. (itt)

Valószínűleg neki lehet igaza, mert ha levesszük a polcról a Károli Gáspár féle, 1590-es Bibliafordítást, ott Mózes első öt könyve után Józsué(!!!) könyve következik, ami pedig nagyon hasonlít ahhoz a formához, ahogy manapság a bennszülött nyíregyházaik ejtik Jósa András nevét, azaz „JÓZSÁNAK”.

Debrecen is segít!

Hogy a „Józsa” ejtés a helyes, arra a Debrecenhez 1981 óta tartozó településrész is jó bizonyíték. Mert az itteni földek XVIII. századi tulajdonosa egy bizonyos Jósa család volt és mit ad isten, az istenadta nép csak Alsójózsa és Felsőjózsaként emelgette a törökdúlás után kialakult két is falucskát.  A két falu egyesült, aztán Debrecenhez már Józsaként kötődött. (Azt még nem sikerült kiderítenem, hogy Jósa András ennek a Jósának vajon vér szerinti, vagy csak névrokona lehetett...)

A napkori feladvány

És még egy fontos dolog, hiszen például Napkoron a 19. század nagy, romantikus írójáról nevezték el az általános iskolát. A névadó itt báró branyicskai Jósika Miklós. Az ő esetében, már a Wikipédia is felhívja a figyelmet, hogy a személynév „józsikának” ejtendő! (itt csekkolható)

Ha valakinek feltűnik a Jósa és a Jósika családnév közötti hasonlóság, akkor máris bólogathatunk. Mindkét családnév erdélyi eredetű és nagy valószínűséggel mindkettő töve a már említett, bibliai személynevekből származhat.

Végszó

A tősgyökeres nyíregyházi eddig is tudta, mindenki másnak pedig hívjuk fel a figyelmét, legyen szó „bekerült” politikusról, intézményvezetőről, vagy bárkiről, hogy a Jó(z)sa András Kórház és a Jó(z)sa András Múzeum minden körülmények között „zs”-vel ejtendő!