Diary of Cardinalis

Cardinalis szerint...

Cardinalis szerint...

Levél Vesper Lyndnek...

2020. január 18. - Cardinalis

'Just a moment. Three measures of Gordon's, one of vodka, half a measure of Kina Lillet. Shake it very well until it's ice-cold, then add a large thin slice of lemon peel. Got it?'

Eltettem a pisztolyt a fiókba, ahogy kérted. Ma már nem ontják a véremet. Az Omega megy mellé. Amikor a szekrénybe akasztottam a szmokingot, megéreztem rajta az illatod… Tudod van ez a hosszú mosoly. Amikor az ember úgy érzi többet adott az élet, mint amit érdemel, de hát ha adnak fogadd el, ha ütnek szaladj el. Soha nem futottam. El soha. Sokszor hittem, hogy minden hátraarc meg ostoba. Most meg még a januárnak is örülni tudok. Azon gondolkodom, hogy vajon szeretnéd-e John Barryt? Fura ez, ha jönnél, a fákon minden zúzmara drágakő lenne, ha mennél, ellenben mind, vészes, metsző szilánkká válna… Ha jössz, visszakapom a bennem szunnyadó gyermeket, ha mész demens vénember maradok. Múltba rajzolt csillagok, sosemvolt hullámok, egy part, egy motor, egy csók… Meg válogatott ölelések a teljesség igénye nélkül… Jó éjt Vesper… Súgom a párnának és az cinkosom lesz; a kacsatollból arcod formázza nekem…

A bejegyzés trackback címe:

https://cardinalis.blog.hu/api/trackback/id/tr3015416072

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása