Nirvan lite. Csak így hívták a Radiohead együttest a kritikusok. Első slágerük a Creep, nem is jött be igazán. Mármint az okos(kodó) kritikusoknak. Persze az egy picit más világ volt. A kilencvenes évek első éveiben járunk. Tele a világ jobbnál jobb rockbandával. Erre jön egy kicsit depresszív, egy picit furi, nóném együttes a nóném Abingdonból és azt mondják rájuk az okosok, hogy olyan semmilyenek. Csakhogy a depresszióra hajlamos, picit pesszimista, vizsgaidőszakoktól, korai magömléstől, meg nyomasztó szerelmektől terhes egyetemisták és főiskolások az egekbe emelik a bandát. Az editorok nem győzik beilleszteni a playlistekbe, a falkákba verődött egyetemisták pedig Londontól San Franciscóig üvöltik a teliholdba:

She's running out again,

She's running out

She's run run run run 

A Radiohead pedig mennybe ment. Ritka nagy sikert könyveltek. Olyan nyomás nehezedett a fiúkra, hogy majdnem felbomlottak. Alig bírták a koncerteket és fellépéseket. 2008-ben egy válogatáslemez jelent meg tőlük. A legenda szerint a csapat beleegyezése nélkül. A rajongók ezt is imádták. Ám az énekes Thom Yorke így nyilatkozott a válogatásról:

"Fura dolog ez a Greatest Hits kiadvány, hiszen igazából soha nem csináltunk slágereket. Olyan érzésem van ezzel kapcsolatban, mint amikor bekukkantok abba a lakásba, ahonnan már elköltöztem, és kiakadok mondjuk az új tapétán."

Hogy mennyire voltak népszerűek, arról a 2008-ig eladott 30 millió lemez sokat mesél…