(két nap, három darab a színházban) Beszív, beszippant ez a nyírségi kultúr-tornádó a Vidor. Ebben az álmos városban, ahol csak az rázza fel a tizenéveseket, ha egy üveg pezsgőért is levetkőzik két flash-gádzsi, ott az ember egyszer csak belefásul a szürkeségbe,…

Egyszer azt mondta nekem valaki, akire felnéztem, hogy lesz olyan pillanata az életemnek, amikor választanom kell fehér- és fekete között. Elő kell állni a farbával. Meg kell mondani, kit szeretek és kit gyűlölök. Minden idegsejtem tiltakozott a mondatai miatt. Minden idegszálam…

Romantikusan   Kisördög. Nevezd csak így. Ezer éve így hívják. Ha ki akar bújni, ki is fog. Kisördög. Egészen apró. Eddig ott lapult az idegek, szövetek mélyén. Lassan mint egy tengeralattjáró örökké álmos matróza szunyókált az andalító 37 fokban... Néha…

 Néha a legsetétebb éjszakám is olyan tökéletes, mint egy Bach vagy éppen Mozart darab. Itt él bennem a Forman álmodta zseni, Wolfi a rózsaszín hajával, és a banális nevetgélésével. És él bennem egy másik Mozart, akinek nincs arca, nincs emberi formája, csak valami zenébe…

 Néha bávatagon elrévedezhetsz a bágyadt augusztusi napsütésben. Lent, délen most lassan véget ér a tél. Jó lenne a hátamra venni a házam, életem, barátaim, munkát, vágyat, istent és itt hagyni a rossz időnek, a télnek ezt az elátkozott Medencét. Nincs torokszorítóbb…