A közbeszéd színtiszta panaszkodás. Az emberek szidják a rendszert, a kormányt, a hitelminősítőket, devizaárfolyamokat. Hegyeset köpködve panaszkodnak, sírnak. Az ember már csak ilyen, főként ha magyar.
Néha nem tudom kikerülni én is belekeveredek ebbe a panaszörvénybe. Forgok vele napokig. Rosszul alszom, minden mondatom olyan mint amikor a németek tárgyalnak Magyarországon. Wir sehen, dass sie nach gute Leistungen streben, aber... Szóval látjuk, hogy törekednek, de... Mindig ott ólálkodik a De, mint valami utánunk osonó, lesből ránk vetődő gyilkos felkiáltójel.
Aztán egyszer csak jön valami, ami kizökkent a saját zárt, szűkre szabott világomból.
Az egyik nyíregyházi étterem úgy döntött ajándékokat gyűjt és megvendégeli a nagycsaládosokat. 52 embert hívtak meg, szülőket gyerekeket. Jó hír, szép esemény. Meghitt családi légkör. Amikor a jelenlévők meglátják az operatőrt és a fotósokat megilletődnek, bizalmatlanul mérgetenk bennünket. Jönnek a hiénák, hogy mindenből bazári hírt gyártsanak. Van benne valami. A média megeszi reggelire az intimitást...
Interjúzni szeretnék. Van aki nem vállalja, van aki arra kér értsem meg: nem szívesen. Aztán egy középkorú Úr rábólint. Három gyerekkel csöndben várakoznak az étterem Jézuskájára. Amikor előkerül a mikrofon a férfi beszélni kezd. Mondja de nem részletezi, egyedül neveli a csöppségeket. Az arcából olvasom - nem merek rákérdezni - a sors nem volt kegyes hozzájuk. Az édesanya talán már a mennyországból figyeli hogyan cseperednek fel a Földön hagyott angyalkái.
Együtt díszítjük a fát. Már nagy a készülődés - meséli a férfi kissé megtörten.
És volt valami kívánságuk a gyerekeknek? Valami nagy álmuk karácsonyra? - kérdezem.
Ó, nincsenek nekik nagy vágyaik... - és elhalkul a hangja.
Nincs több kérdés. Gombóc a torkomban. Megilletődve köszönöm meg az interjút, amikor Gergő a legkisebb, 2-3 éves forma, ragyogó szemű kisfiú rám néz és szinte reménykedve súgja:
Vonatot... Vonatot kértem a Jézuskától...
Már nem érdekel, hogy nem volt időm még ajándékot venni, nem foglalkozom vele, hogy mi lesz a holnapi híradóval, meg az előszilveszteri műsorral. Megszólalni sem tudok, csak viszem Gergőt magammal a szívemben, angyali üdvözletként...