Már egy éve, hogy elkezdődött a vesszőfutás, a depresszió, a tévutazás, a fájdalom és ez a mágneses magány. Már egy éve annak, hogy nincs tavasz, nincs nyár, csak varjakat termő jegenyék, lassú elapadás, fonnyadás, szívet facsaró, szakajtó vergődés a Szerelem nevű bolygó…

Nélkülem... Azt hiszem minden élő szervezet (vagy talán csak az ember ennyire elátkozott?) eljut a nagy felismerésig, nélküle is kerek a világ... Igazából rá kell döbbenni sehonnan, soha nem hiányzol, senkinek nem áll meg a szívverése, ha te hirtelen eltűnsz innen. A nap…

Azt hiszem ha lesz gyerekem, hamar kiverem a fejéből azt a gondolatot, hogy szuperhős legyen. Irtó brutális munka, nem kifizetődő és nem is szép szakma… A DC Comics legújabb adaptációja úgy vágott fejbe, mint Roschach bácsi bárdja a gyermekgyilkost… Többször…

Nem áll jól neked, ha szomorú vagy! – mondja nekem Marincsák Ilus a szerkesztőségben. Kovács Mariann, aki életemben először televíziós mikrofont adott a kezembe pedig kacagva kérdezi tőlem: szereted az agresszív kismalac szerepét? Tény Nőnapon senkit sem köszöntöttem…