„A bor megvidámítja a halandó szívét” (Zsolt 104,15).
Talán nem blaszfémia megkérdezni, hogy vajon milyen lehet ez „börszdéj party” a mennyországban… Hogyan ünnepelnek odafent? Van-e amolyan "alantas ereszd el a hajamat!" vagy egész nap Enya, New Age meg gregorián dallamok csendülnek fel a nagy ájtatosságban? Gondolom a vidéki Magyarország zenés-táncos mulattságairól kihagyhatatlan MC Hawer odafent feketelistán van... Nagyon földhöz ragadt vagyok, nekem a buli azt jelenti, hogy ott vannak a barátaim és van elegendő étel, ital, kedv, nevetés. Van harsány, maga-magát ünneplő élet… Ha jól emlékszem Jézus urunk is mulatott. A Biblia több helyen is említést tesz, milyen különleges eseményeken vett részt. Ott van a Kánai mennyegző, amikor a falusi lakodalomban Mária kérésére Jézus a vizet borrá változtatja.
És harmadnapon menyegző lőn a galileai Kánában; és ott volt a Jézus anyja; És Jézus is meghivaték az ő tanítványaival együtt a menyegzőbe. És elfogyván a bor, a Jézus anyja monda néki: Nincs boruk. Monda néki Jézus: Mi közöm nékem te hozzád, oh asszony? Nem jött még el az én órám. Mond az ő anyja a szolgáknak: Valamit mond néktek, megtegyétek. Vala pedig ott hat kőveder elhelyezve a zsidók tisztálkodási módja szerint, melyek közül egybe-egybe két-három métréta fér vala. Monda nékik Jézus: Töltsétek meg a vedreket vízzel. És megtölték azokat színig. És monda nékik: Most merítsetek, és vigyetek a násznagynak. És vittek. A mint pedig megízlelé a násznagy a borrá lett vizet, és nem tudja vala, honnét van, (de a szolgák tudták, a kik a vizet merítik vala), szólítá a násznagy a vőlegényt, És monda néki: Minden ember a jó bort adja fel először, és mikor megittasodtak, akkor az alábbvalót: te a jó bort ekkorra tartottad. ( János 2., 1-10)
Azt hiszem mindannyian elfogadnánk egy olyan barátot, aki a kellő pillanatban az ásványvizes palackokból jófajta Villányit varázsol. Vagy Egrit. Hogy elképednénk... Novemberben a „papok városában” jártam. Csuhásokat ugyan nem láttam fapapucsban, de megismerkedtem a „jógazda”, a szíves vendéglátó, de a borászatban, a borkóstolásban pardont nem ismerő Simon Józseffel ( http://www.simonbor.hu ).
Ez a bor-gentlemant azért foglalom most aranykeretbe, mert bizony Simon Úr még akkor sem tett le a teljesen elázott, figyelemre és tiszteletre képtelen társaságunk klasszikus pedagógia eszközökkel való szigorú, sőt morózus neveléséről, amikor egy türelméről világhíres tanár, tegyük fel Gandhi, már az öngyilkosság gondolatával kezdett volna játszadozni.
Persze mondhatnám azt is, mindenért Simon Úr és azok a kerek, szép borok a hibásak, melyekkel eláztatott bennünket. Mert kinek volt szíve, kiönteni az ujjongó Pinot Blanc-ot, kiköpni a bársonyos Pinot Noir-t, a lánglelkű Cabernet Savignont vagy a legkerekebb Kékoportót, amit valaha kóstoltam, a szívnek kedves Merlot-ot, a méltán híres Egri Kékfrankost, a csábító Leánykát, és az emberes Bikavért. Tucatnyi palackból ihattunk és persze néha repetáztunk is. Ha jól emlékszem például a Pinot Noir-ból és Savignonból…
Aztán Simon Úr jóllehet már látva – láthatta volna, hogy nincs kinek beszélni, ellentmondást nem tűrő hangon a hordókhoz rendelte azokat, akik képesek voltak talpra állni és az emberéletnél is hosszabb pincéje legvégébe terelte megittasodott nyáját. Immár a hordók következtek… Lopójából mint a vér csorgott a poharainkba az isteni nedű, miközben Ő beszélt, beszélt, oktatta az egyre nehezebb fejű csoportot. Még a tréfát sem tűrte, többször ránk szólt, pedig akkor már az elfojtott nevetés a hordók abroncsait feszegette és bontani kezdte a gyönyörű pince falát.
Később derült ki Simon Úr a rejtélyes Málna bácsit kívánta lenyűgözni. Málna bácsit, aki véletlenül sem borász. Egy kis papírkereskedés tulajdonosa Pesten, de akinek a véleménye még Simon Úrnak is szentírás. Ha ugyanis a hallgatag Málna bácsi belekortyol egy borba és elismerően bólint, akkor nincs mellébeszéd az jó bor, mondjanak bármit az angolok, franciák, olaszok, chileiek, dél- afrikaiak és egyéb kezdő borászocskák. Ám, ha Málna bácsi nem szól, vagy nem válaszol, akkor ott baj van. Akkor az a bor legföljebb ecetnek lesz jó. Borecetnek, amiben jobb esetben szarvas, vaddisznó, őzike húsa fog puhulni...
Ezen az estén azonban Málna bácsinak inkább a Bólogató János nevet kellett volna adni. Persze mindehhez hozzájárult a halottakat életre keltő erőleves, a sült, füstölt oldalas, mesterien elkészített vargányapörkölttel és vöröskáposztával mellékelve.
Ha ez valakinek kevés lett volna, annak még hoztak prágai sonkával, kolbásszal megrakott hidegtálat, sajtokat és frissen szüretelt, mézédes cabernet savignon szőlőt… Szóval Uram, fogalmam sincs milyen lehet Nálad egy karácsonyi menü, nem tudom, mit és kik szolgálnak fel Neked. Arról sincs halványlila elképzelésem sem, kik ülnek melletted és hogy élvezed-e a társaságod. Abban azonban biztos vagyok, hogy Simon Úr jó étekfogód lenne.
Ui:
Csöndben fűzöm hozzá, ha egyszer Nyírbátorban jársz, bátran kopogj be a szüleimhez. Hivatkozz rám és hidd el édesanyám az ínyed szerint fog főzni, édesapám pedig a legkritikusabb pillanatban is előhúz majd még egy jó üveg valamit (többek között Tokajit), ha úgy döntesz meglátogatod Őket… És legvégül, rólam se feledkezz(él) meg, ha mást nem is, bebizonyítom én kenem a legfinomabb (nagymamám féle) kacsazsíros kenyeret és vágom hozzá hajszálvékonyra az apagyi lilahagymát…
Uram ki vagy s ki mégse vagymagunkra azért mégse hagyjajtódon félve kaparászkis szárnyával e kis fohászgyermeki hangon gügyögetdícsértessék a te nevedAj miféle népek volnánkszégyentől mért ég az orcánkmivel vétettünk mi többetmint akár a legkülönbekvén zsidók ószövetséginyelvével kéne most élnide hallgatunk senki sem merfeleselni az istennelRóla is majd emlékezzélakiért a földre jöttéljézus meg ne feledkezzéladjad hogy jó véget érjen
