A fene tudja. Talán csak Ottlik miatt. Amikor tizenkilenc évesen olvastam a Hajnali háztetőket, megfogadtam, hogy emlékezni fogok arra, mit ír a szerelemről, az életről, meg arról, hogy egy festmény címe akár háromszor is megváltozhat – főként, ha Lőcs elvtárs erre „kéri” a művészt. És emlékezni…

Talán azt, hogy könnyebb lesz. Hogy az ég végre adni akar, nem csak elvenni. Hogy több eső hullik, a nyár nem perzsel, és jut mindenkinek szőlő, jut lágy kenyér az asztalra. Hiszem, hogy jobban értjük majd egymást. Hogy a bolond csatákon, az embertelen küzdelmeken túl megtaláljuk egymás…

  „Eljöttök karácsony harmadik napján!” – mondta Kodácsi János, és akkor az azt jelentette: bárhogy jár a havon a narancsszínű Kis Polski fara, menni kellett Bátorból Apagyra. Igazi barter volt ez az út: apám homoki vinkójáért cserébe járt a kolbász, sonka, zsír és mindenek felett a végtelen…

Az emberiség története során számtalan válságot túlélt: háborúkat, járványokat, természeti katasztrófákat. Mégis, a 21. század elején egyre több tudós és döntéshozó figyelmeztet arra, hogy soha nem voltunk még ennyire közel egy globális, civilizációs szintű összeomláshoz. A legnagyobb fenyegetés…

„Együnk egy jó Bendát!” – mondják a nyíregyháziak, ha valódi, törökös döner kebabot szeretnének falatozni. A Dózsa György utcán pedig mindig áll vásárló Benda József kebabosa előtt. December 29-én néhány méterrel távolabb, egy vadonatúj, beülős hellyel kényezteti a török ízvilág szerelmeseit.…

Mi van utána? Gálvölgyi és Rónai beszélget. Miközben az élet fontos sorskérdéseit tárgyalják, szóba kerül az elmúlás rettegett fejezete. Gálvölgyi látszólag könnyedén rendezi el a dilemmát: „Utána nincs semmi…” Isten tudja, hány milliárd éves atomokból áll egy össze egyetlen ember. Milliárd és…

Évekig futott a legszebb vonat utánMár lába sem volt, csak az üvöltő szájaFutott peronok és talpfák közöttArcába húgy fröccsent, és félig rágott falatCsak a bolondok futnak így - hallgattaS gyilkosan nevették, megvetettékS hallotta a csóváló fejek irtóztató suhogásátAztán, egy napon magához emelte…

Megtanítottatok néhány apró fogásra,hogyan kell megnyúzni, pácolni, füstölnia nyersen fogott életet. És tudta, lesz tisztességea vadnak.Senki ilyen szép kürtön nem fújta,senki ilyen alázattal nem dúdoltaa keservek kiterített dalát. Ketten-hárman mindig voltatok,ünneplőben, borotválkozva.Nem…

A nyolcvanas években még volt tél. Emlékezett rá, ahogy Bálványkövi Pistivel egy szál poliészter köpönyegben szaladtak a nyírbátori nagy ABC felé, a körforgalom szélén álló iskolából. Fáztak. Hullott a hó, s ők nyelvükkel egyenként szedegették össze a pelyheket. Akkoriban mindig fázott. Nem csoda.…