Van egy pillanat az ember életében, amikor már nem akar győzni. Nem akar bizonyítani. Nem akar visszavágni. Nem akarja megmutatni a világnak, hogy igaza van. Csak ül csendben valahol egy félhomályos szobában, talán egy pohár „Bárka” mellett, és halkan azt mondja: halleluja! És ekkor történik valami…