Diary of Cardinalis

Cardinalis szerint...

Cardinalis szerint...

„Ne felejtkezzél el árva magyarokrúl!”

avagy a pápalátogatás üzenete

2021. szeptember 13. - Cardinalis

k_ap20210531128-2048x1449.jpg

Isten, áldd meg a magyart! – mondta végül Jorge Mario Bergoglio. És biztos vagyok benne, hogy erre még a  Jóisten is felkapta a fejét és elmosolyodott. „Isten áld meg a magyart…” – így írta ezt Kölcsey a szatmárcsekei, jéghideg, téli éjszakában és hogy a cenzúra miatt nehogy a fiókban maradjon a költemény, az elejére odavéste: a magyar nép zivataros századaiból…    

„Arra kérem a szentatyát, hogy ne hagyja elveszni a keresztény Magyarországot…” – kérte Orbán Viktor Ferenc pápától. Furcsa analógiák ezek, míg a pápa Kölcsey első sorát idézte, magyarul, addig a miniszterelnök a Boldogasszony Anyánk, az egykori katolikus néphimnusz utolsó, parafrazeált mondatával fordult Krisztus földi helytartójához.

A 19. századig ugyanis nem volt törvényesített himnusza a magyarságnak. A reformátusok a 90. zsoltárt énekelték; "Tebenned bíztunk"…  A katolikusok száján meg legtöbbször a Nagyboldogasszony Anyánk csendült fel;

Boldogasszony, Anyánk, régi nagy Pátronánk,
nagy ínségben lévén így szólít meg hazánk:
Magyarországról, Édes hazánkról,
ne feledkezzél meg szegény magyarokról.

Regnum Marianum nevében kérték a pápát, ne hagyja elveszni ezt a csepp, kis országot…

Az én, a te, a mi Magyarországunkat.

Keretes szerkezet. Ha hiszel, akkor megdöbbentő, ha nem akkor majd legalább művészettörténetileg vedd górcső alá… Miközben nagyokat gondolkodom, azon merengek miért gondolták úgy egykor, hogy „szegények, „árvák” lennénk, miért kell minket megáldani, miért kell minket még mindig, most is félteni.

Mitől, kitől?

Naivak vagyunk, ha azt hisszük a következő 1000 évet is sikerül majd abszolválnunk, ha nincs nemzeti minimum, ha elveszítjük a fiatalokat, ha nem a találékonyságunkra, eszünkre, túlélési ösztöneinkre, meg a hitünkre bazírozunk. A Szentatya a magyar püspökkel való találkozáson kiemelte, ne a „szervezet” legyen fontos, hanem a hit, és az evangélium. Hogy ne az egyházhoz ragaszkodjanak, hanem a „Jézus közösségéhez”. Ne kirekesszenek, hanem befogadjanak.

cq5dam_thumbnail_cropped_1500_844.jpeg

Nehéz ezt nekünk értelmezni. Nehéz nekünk magyaroknak elmagyarázni, hogy nem kell félnünk kitárni a kapukat, kinyitni a szívünket. Minket az elmúlt 1000 év óvatosságra, mértékletességre, visszahúzódásra tanított, a nyelvünk dobozba zár, a megnyomorított ország túl szűk és most azt mondják legyünk bátrak, nyissunk; ne féljünk egészek, színesek, befogadók lenni! Mi pedig (jogosan, nem jogosan?) az itt hagyott trójai falovakra mutogatunk; ne tessék minket az őrültségre rádumálni. Nálunk a katolikus is nyakas, mint a debreceni református… És persze mondjuk, hogy bár homogénnek látszunk, attól még senki sem fajtatiszta errefelé. Európa dagasztóteknője van, volt, lesz a Kárpát-medence a maga előnyeivel, meg hátrányaival egyetemben. És amikor egyet kell érteni, akkor hirtelen kiderül, hogy katolikusok, görög katolikusok, reformátusok, evangélikusok, zsidók, meg többek között hit gyülisek vagyunk. Amikor egyet kellene érteni, akkor hirtelen egymásnak esik az újpesti meg a ferencvárosi, a falusi meg a városi, a tirpák meg a hurkás, a diplomás meg a kétkezi, nő meg a férfi…

Gyűrjük, tépjük, marjuk, marcangoljuk egymást, botorkálva a történelem rögös országútján és aztán röhögve mondjuk; ide ne jöjjön senki, mert még egymást is utáljuk.

Mi lennénk a nagy keresztények? Ezek lennénk mi? Ezért jöjjön ide a pápa?

d_noe20210912002-2048x1365-1-1024x683.jpg

Nem! Azért jöjjön, mert százezren mentek el vele együtt imádkozni vasárnap Pestre. Azért jöjjön el, mert egy zsidó fiatalembernél szebben senki sem tudta leírni, hogy

... bűnösök vagyunk mi, akár a többi nép,
s tudjuk miben vétkeztünk, mikor, hol és mikép,
de élnek dolgozók itt, költők is bűntelen,
és csecsszopók, akikben megnő az értelem…

Azért jöjjön el hozzánk, mert a nagy változások közepette néha már nem látjuk a vezérlő csillagunk. A nagy felfordulás közepette csak várjuk a messiást, várjuk az Urat, adna hát jelet, egy kis aprót, szólna ide nekünk… És azért jöjjön el hozzánk, mert itt az utca népe is így felelt arra kérdésre, miért fontos, hogy eljöjjön hozzánk...

Aztán mosolyogva mondhatnánk, hogy bár voltak, akik nem szépen szóltak róla, azért mi itt vidéken csak úgy látjuk, hogy alig több mint egy esztendő leforgása alatt, háromszor is eljött hozzánk; tavaly nyáron Erdélybe, most pedig egy héten belül Budapestre, meg a Felvidékre is…

És most görögkatolikus létemre egy igaz reformátustól idézek. Egy reformátustól, akitől volt idő többet tanultam, mint bárki mástól, jöjjön az ige Kányádi Sándor bátyámtól;

Kezdem megszokni hogy a kéz
nehezen moccan kézfogásra
elmarad vidám parolája
s a tekintet semmibe néz
 
még szelídnek indul a szó
de már a mondat enyhén karcos
és sejteti a riadót
mely mindnyájunkra annyi bajt hoz
 
jó volna kezet rázni ismét
s a vállat átölelni testvér
mielőtt bután el nem esnék
mielőtt bután el nem esnél…

Kezet kellene rázni testvérek… Jól megfogni egymás kezét. Kacsintani, ahogy a pápa a magyar püspökökre, aztán imádkozni, énekelni, inni egyet.

„Ez a mi munkánk; és nem is kevés…”  

A bejegyzés trackback címe:

https://cardinalis.blog.hu/api/trackback/id/tr8616687940

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Történelmi gyökerek 2021.09.14. 22:57:48

“ne a „szervezet” legyen fontos, hanem a hit, és az evangélium. Hogy ne az egyházhoz ragaszkodjanak, hanem a „Jézus közösségéhez”. Ne kirekesszenek, hanem befogadjanak.” Mondja ezt egy államfő politikusként és egy viágméretű vallási szervezet vezetője egyszemélyben. Ha ezt komolyan gondolná, akkor ő mutatna példát elsőként abban, hogy nem az egyházhoz, mint intézményhez ragaszkodna és eleve el sem fogadta volna a pápai kinevezést.

Örömhernyó 2021.09.15. 04:32:49

@Történelmi gyökerek: A katolikus egyház nem más, mint a Római Birodalom struktúráinak továbbélése, átmentése, amibe belekevertek egy kis kereszténységet is. Lényegében egy keverék a római birodalmi politikai elit és a keresztény behatás között.
Nem véletlen, hogy Róma a központjuk, hogy a pápa a pontifex címet is viseli, latin a hivatalos nyelv stb.
A katolicizmus talán az a keresztény felekezet, ami a legkevésbé a kereszténységről szól. Egy globalista, szupranacionális hatalmi struktúra. A magyarok csak annyiban számítanak a katolikus hatalmi struktúra szemében, amennyiben jó katolikus alattvalók. A nemzeti törekvésekkel szemben a katolikus hatalmi gépezet mindig inkább ellenséges volt. Pont mert egy római központú világbirodalomról van szó.

AZ A BAJ...HOGY BE SE JÖNNEK 2021.09.15. 07:27:26

@Örömhernyó: Róma sosem volt olyan ellenséges a nemzeti törekvésekkel szemben, mint Brüsszel. Konfliktusai valóban voltak a világi hatalmasságokkal, például a helyi egyházi méltóságok kinevezését illetően, de ez nem nemzeti kérdés volt.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2021.09.15. 08:00:00

Orbán nagy lélekjelenlétről tett tanúságot, hogy merte fogadta az eretnek kinyújtott kezét.

Történelmi gyökerek 2021.09.15. 08:48:08

@AZ A BAJ...HOGY BE SE JÖNNEK: de volt, sőt ellenségesebb volt, mert amíg tudott fegyveresen avatkozott be, lásd. husziták, vagy Rákóczi szabadságharc.

vajdasagi 2021.09.15. 10:05:05

A mostani pápa egy helyes irányba mozgatja a katolikus egyházat. A sok álkeresztény pedig emiatt prüszköl. Ezt láthatjuk a kommentekben.

Ekrü 2021.09.15. 10:44:28

@vajdasagi: Ha valaki hozzászól egy vallási témájú bloghoz,azért nem árt ha tisztában van a fogalmakkal.A kereszténység eléggé tág fogalom,nem kéne összemosni a katolikusokkal.Mert ugye miért is álkeresztény egy református ha elmondja a véleményét a jelenlegi pápáról? Miért ne tehetné? Ki neki a pápa?

ramipali 2021.09.15. 11:58:56

És a más nemzetiségűeket?

AZ A BAJ...HOGY BE SE JÖNNEK 2021.09.15. 12:22:44

@Történelmi gyökerek: ? A különböző, katolicizmussal szembemenő vallási mozgalmak nem nemzeti mozgalmak voltak. Ezek alapvetően hitbéli, ideologikus konfliktusok voltak.
A Rákóczi szabadságharcba hogyan avatkozott be Róma?

AZ A BAJ...HOGY BE SE JÖNNEK 2021.09.15. 12:24:33

@vajdasagi:

Sztem te meg attól fogsz "prüszkölni", ha megtudod, hogy Ferenc nem támogatja a templomi homárházasságot, sőt még a nők pappá szentelését sem. :)

Történelmi gyökerek 2021.09.15. 14:55:29

@AZ A BAJ...HOGY BE SE JÖNNEK: te azt írtad, hogy "Róma sosem volt olyan ellenséges a nemzeti törekvésekkel szemben", hát de! A huszita mozgalom vallási ÉS nemzeti törekvéseket is tartalmazott, ezért nem lehet Róma hozzáállását sem pusztán vallási vagy pusztán politikai hatalmi reakciónak tekinteni. Valójában a pápizmusban testet ölt a világi és a vallási hatalom intézményi és személyi összefonódása, ezért ha politikai beavatkozással és visszaéléssel vádolják, akkor előhúzza a vallási kártyát (lásd: jezsuiták), hogy neki ehhez joga van. A Rákóczi szabadságharc köztudott, hogy protestáns katolikus küzdelem is volt, egyértelmű, hogy Róma hatalmi érdekeit is sértette volna egy független protestáns ország, ezért minden lehetséges eszközzel támogatta a katolikus Habsburgokat, aztán bosszúhadjáratot folytatott a protestáns prédikátorok ellen (elolvasandó: Moldova György: Negyven prédikátor).

AZ A BAJ...HOGY BE SE JÖNNEK 2021.09.15. 15:12:00

@Történelmi gyökerek:

Vallási ellentétekbe próbálsz kényszeresen nemzeti kérdéseket belekeverni. A katolikus-protestáns ellentét eleve a nemzeteket is megosztotta.
süti beállítások módosítása