Diary of Cardinalis

Cardinalis szerint...

Cardinalis szerint...

Ég és föld között, ahol már senki sem érti...

2018. július 21. - Cardinalis

Csak egy egyszerű valami. Talán esik az eső, zenélnek a vízcseppek? Tá, titi, tá, ti… Semmi kis ütem. Aztán az elektromosság zenél. Meg valaki mintha énekelne. És már nem is a music, hanem a sound a lényeg. Valami éteri hullám, ami elbűvöl, ami előkészíti a flow-t. Tudsz te repülni, tudsz te nevetni, boldog lenni.   

I found myself alive

In the palm of your hand

As long as we are flyin'

All this world ain't got no end…

És újból életre kelek

Mert megóv a féltő tenyered

Amíg mi együtt repülünk

A világ mindig itt lesz neked…

Mondom, tudsz te mosolyogni! Ez a velem egyidős német zenész megmondta, eljátszotta. Ahogy pörgeti, ahogy tolja, ahogy küldi, ahogy lükteti, ahogy…

When it all turns wrong

There's no fault but mine

But it won't hit hard

'Cause you let me shine

 

És ha minden rosszra fordul

Amiért nem csak én vagyok hibás

Nem fáj majd nagyon,

Mert nekem adod a ragyogást

 

Édes istenem… Édes istenem, mi ez, ha nem a kegyelem. Mi ez, ha nem a szerelem? Ezért újból érdemes. Újból érdemes küzdeni, hinni, álmodni…

És ezt még lehet fokozni. Lehet mennybe menni. Lehet az égig trombitálni, hogy élni kell, szeretni kell, hogy mindegy hány éves vagy, mindegy mit mondanak mások, mindegy mit ír a törvény. Ha a zsákodra van folt, küzdj érte. Ne add fel, ne higgy a tiszta észnek, mert annak is meg van a kritikája. Manina Heim és a bandája ezt tudja. Ezt is. Hogy az igaz szerelem nem ismer határokat, gátakat. Saját törvényt ír, hogy aztán a következő évszázadok megtanulják; az öntörvényűség ebben a műfajban kötelező elem...

És mert mindenki alszik, talán az angyalok is, kell egy változat, ami képes álomba ringatni. Képes beszélni a férfi szerelméről az igazi kedvese iránt. Csak egy nő lehet Ő. Csak egyetlen nő képes ezt a dallamot így előcsalogatni a pasiból. Csak egyetlen makacs, hisztis, de álomarcú lány képes megbűvölni a férfit, hogy erre képes legyen… Vajon magára ismer? Vajon magadra ismersz? Azt sem tudom, hová bújtál? Hol van az az ágy, az a párna, az a lámpa? Hol az az álom? Hová vitted, rád miért annyira vágyom..?  

Jaj, istenem, de rég volt már telihold... Ideje volna. Nagy ideje... 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://cardinalis.blog.hu/api/trackback/id/tr9714126243

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása