Az Omegát dúdolja. A város egyetlen nagy, nedves dunyha alatt épp álmodik. Csupa apró nesz az éjszaka. Fülel. Cseppen, csurran, koppan eresz, csatorna, tető. Bár a kiállított villamos régóta aluszik, most együtt húzza a lóbőrt vele kicsi és nagy. Arra gondol, de jó lenne körbejárni a várost, nézni…