Szabó László:A sötétlő erdőben
Éveim hangyányi-kis napok rendreszertehordták, és túl életem felénelfogytak az út s a morzsák,mint az édes-otthon-menedéke fénya szülôi ház fárosz-ablakán.És – a bôr, az izmok, a szív – a testememlékszi jól az áradó idôt,ám, hogy ízenként már-már benne vesztem,a…