Apám szerint nem írok. Meg van fázva. A hangja gyengébb és kevésbé számonkérő. Azt mondja, örül, hogy a Tisza-parti háznál kiszedte azt a két, konok betonoszlopot. Belefáradt. Apám meg van fázva és mereng. Apám gyengéden tekint vissza a bejárt utakra. Csavargásokra. Apám megfázva is hős. Mondom neki…

Gyere, te őszi éjszaka. Nem szeretlek, nem kívánlak, de kinyitom neked az ajtót, ablakod. Főzök, térülök fordulok, vendégül látlak. Nézem az eged. Nézem, ahogy felvonultatod a bolygókat, holdakat. Nézem Marsot, Szaturnuszt, Jupitert. Látom, hogy köröttük a törpék, a hozzájuk kötözött égitestek. Itt…