Diary of Cardinalis

Cardinalis szerint...

Chauchat mondjon verset!

2019. december 03. - Cardinalis

Mácsai mondja József Attilát. Attilánk meg éppen Thomas Mannt üdvözli és nagyokat hümmögök, mintha az idő, ez az érzéketlen szigorú szövet kegyesen mosolyogva csalni engedné a képzeletet és a konyhám, amiből most a padlófütés varázsol kuckót, irodalmi kávéházzá minősülne és a gép gyomrából szabad lenne a holt lelkeknek újra élőként kávét kérni, ücsörögni és elmélkedni.  

Ahogy Mácsai mondja az üdvözletet hirtelen megértem, hogy Attilánk ezzel a verssel, könnyed mozdulattal csatolta a közép-kelet-európai, madjarosch hálókocsit az InterEuropa Expresshez és lehetett a lübecki Nobel-díjas bármily elegánsan német, ezzel a verssel egy egész ország lett a Nyugat része…

Fehérek között nem volt európaibb Attilánknál. Jobban látott ő át "Mádám Sosa" testén, mint Castorp teremtője, jobban látott ő át a szövevényen, ordas eszméken, a provincializmus mindent borító porfergetegén és látott versben élő, versben gondolkodó, verset mondó értelmiségit, aki talán még a keresztények istene előtt is kedves…

És onnan jutott eszembe ez az egész, hogy szükségem lenne valakire, aki kívülről tudja a Régimódi történetet…

A bejegyzés trackback címe:

https://cardinalis.blog.hu/api/trackback/id/tr5615337354

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.