Azt mondják el sem olvasol és tudom igazuk van. Hónapok óta tudom, de valahogy sosem írtam le. Mert mi van, ha mégis…. De tudom, hogy egyetlen fonéma sem. Debrecen másik világ, másik bolygó, naprendszer és univerzum. Amióta itt jártál összement a világ. Nyíregyháza, pici, koszos és egérrágta hely lett és a cívis fővárosba vágyom. Csak pillantani, látni a szerelmed, akinek minden jár…
Képzeld… Lettek régi, új barátok. Vigyáznak rám. Hívnak, érdeklődnek, beszélnek hozzám…
És az én makro, semmi kis világom fundamentumait velem együtt rakják le…
Szeretlek. Mint magam és veled az életet. A lányok bolondnak tartanak és feljön a Hold az égre…
A távcsőt nézem és Téged akarlak látni…
