Kezdetben vala az ige és az ige testté lett… A mai napon ő mutatja be az áldozatot. A mai napon igeliturgia szól a templomokban. A mai napon leborulnak a vörösbe öltözött papok a tabernákulum előtt és felolvassák a Passió történetét… Felolvassák, hogyan veszi el a megváltó a bűneinket...

 

A művész:

 

C-moll zongoraverseny… Ezt hallgatom nagypénteken. Besüt a tavaszi napfény a szobámba és azon csodálkozom, miért nem csendesül el a világ? Miért nem hallgatnak el, miért nem szállnak magukba az emberek? Miért nem élik át, miért nem várják lélegzetvisszafojtva? Mit ér az ember hit nélkül? Mit ér csodák, misztérium nélkül? Mit ér az ember megbocsátás, empátia, szerelem nélkül? Ez az én keresztem, látni a földhözragadt sokaság sekélyes vágyait és csöndben sikoltani…

 

Az újságíró…

 

Ma brokkoli főzeléket ettem. Két tojás volt a feltét. Ezt sem kellett volna, de bevallom jól esett. Brokkoli főzelék… A kollégám tányérján két jóképű virsli gőzölgött. Beirdalva, apró zsírpöttyökkel díszítve… Két virsli… Apám mesélte, ezen a napon csak pattogatott kukoricát adott nekik nagymamám… A hit csak így épül be. A hit csak így lesz a mindennapi rutin része, ha néha le kell mondani érte valamiről… A lemondás… Az idő,  mondta a róka, a szerelmedre fordított idő. Én azt mondom a lemondás. Mert bizony a párválasztás erről szól. Nem kérsz már más gyümölcsből… Lemondasz más örömökről és egyetlen lélekhez fordulsz. Ezért jól kell megválasztani azt a lelket. Pontosan kell érezni, akiért vállalod a lemondást, vállalod; méltó hozzád és te méltó vagy hozzá…

 

Szkeptikus:

 

Qui prodest? Kinek az érdeke? Kinek az érdeke, hogy lemondj a földi életben hozzáférhető örömökről? Nincs jutalom, nincs túlvilági hátba veregetés… Elmúlás van, atomokra való szétesés… És egyáltalán mi van a csalódással, a rossz döntésekkel, mi van az emberi lustasággal, restséggel, mi van a számítókkal?

 

A reménykedő:

Mondottam ember….