Diary of Cardinalis

Cardinalis szerint...

Panyolán még a telet is pálinkával űzik!

2019. február 11. - Cardinalis

Hat utca a Szamos meg a Öreg-Túr ölelésében. Csupa haragos zöld, csupa gyümölcs, csupa szív valahol fél úton Namény meg Gyarmat között. Ha nem lenne az Elixír, tán csak a postások, meg az erre élők tudnának arról a 600 lélekről, aki panyolainak vallja magát.

Goethe nem járt erre, de az itt élők zsigerből vallják azt, amiért a német nagyság évtizedeket tanult, hogy a fogyatékosságból erényt kell kovácsolni. A panyolaiak pedig megtanulták nincs más ajándék, csak ami fentről érkezik. S az ő szívükbe fentről csöpögtetnek reményt, vendégszeretetet meg élni akarást. 

panyolafeszt_palinka_egeszsegunkre.jpg

Panyola élni akar. És él is. Augusztusban, amikor a csillagok fürödni járnak a három szent (magyar) folyóba; a Tiszába, Szamosba, Túrba, akkor zenével töltik meg az éccakát. Úgy múlatják az időt, hogy mulatnak, mintha ez lenne az utolsó nap, óra, perc az apokalipszis előtt. Ők csak Panyolafesztnek hívják ezeket a napokat.

A mulatsághoz ott az élet vize, amit itt mindenféle gyümölcsből kiimádkoznak. Panyolára illik talán a legjobban, hogy amikor a Jóisten a szilvát teremtette, itt már 10 liter kifőzve várta, hogy abból igyon áldomást. A kötelező Nemtudom szilva mellett, zamatos az alma, kikapós a meggy, céda a cseresznye, parázna a vilmoskörte, teltkarcsú a birs, nedves a szamóca, roppanós a ribizli és hozzák az Irsai Olivért a hegyek felől, hogy abból is a panyolai tűz pároljon pálinkát…

6_panyolai_farsang_8.JPG

S nemcsak a tavasz, meg a nyár andalgó ezen a mindentől távol eső, de mégis kuncogó vidéken. Talán senki nem tud úgy telet űzni, mint a panyolaiak. Legalább 100 éves hagyománnyal, legalább 100 éves alakokat, maszkokat magukra öltve tessékelik ki a havat, fagyot úgy, hogy attól bizony láng gyúl a lelkekben.

A lányokat rémisztegető medve, na meg a paráznaságot jelképező gólya mellett, a borvirágos képű, kapatos pap, a nyalka huszár, az incselkedő és a bűnnel játszó ördögök szaladnak végig a falu utcáin, síppal, dobbal, kereplőkkel és kiáltják a párától terhes levegőbe; lesz még tavasz, lesz még szerelem, nehéz nyár, pucérkodás a folyók bársonyos vízében…

original_4.jpg

Szombaton (február 9-én) a Közösségi háznál disznót vágtak, hurkát, kolbászt, no meg káposztát töltöttek és hívták a tisztelt publikumot pálinkázni, disznótorozni meg farsangozni. Előkerültek a jelmezek, befogták a legszebb lovakat a kocsik elé és megindult a hangos, kacagó siserehad, hogy felrázza a falut, meg a nagyvilágot és fügét mutasson ennek a télnek. Nagy mosollyal rovom ezeket a sorokat, mert ott voltam, részese lehettem. Cservenyák Lászlóval, a Szatmári Múzeum igazgatójával sétáltunk a díszes kompániában, és a fehérnépet követve, vaskos vicceket mesélve űztük a telet, kurjongattunk és álmodtuk meg az új tavaszt és az idei nyarat.  

original_2.jpg

Így lettem én is panyolai. Így lettem dél-nyírségiként, legalább két órára szatmári pulya, aki él, élni akar és a Kodácsi nagyapjától örökölt, szabadmellű életigenléssel nézett az égre, hogy hálát adjon.

Most pedig itt a blogomon kiáltom, menjetek Panyolára, ha rossz a kedvetek, tanuljátok ott hogyan kell pálinkát főzni, telet űzni és igent mondani az életre, még akkor is ha ide mindenen túl, mindentől távol kell megérkezni!

Vivát Panyola!      

(Fotók: Móricz Csaba)

56fb192d18-6-panyolai-farsang-124.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://cardinalis.blog.hu/api/trackback/id/tr10014620118

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

baraonda · baraonda.blog.hu 2019.02.11. 12:21:15

Amíg van hat utcányi ember aki képes igazi közösséget formálva ünnepelni, amíg van, aki felszínes és üres híradás helyett úgy tudósít, hogy aki lemaradt a hétvégi mulatságról, az sajnálni kezdi, hogy nem lehetett ott, szóval addig nincs is olyan nagy baj ezzel a világgal. Örömposzt.