„Lelkünk már a jó felé lebeg…” „Lady A. akkortájt nemcsak szűzies szépsége teljében, hanem attól is pompázott, hogy sokoldalú képzőművészeti fejlődése éppen teljes mértékben kivirágzott..” Sose értenéd meg egy szerelmes, eltévedt és bajba került férfi észjárását. El sem tudnád képzelni, hogy az…

Az éjszaka neszel, delel. Furcsa, ahogy a vízszintesbe került világ álmában suttogni kezd. Az éjjel mellém ül, de nem altat, hanem zongorázik. A dallam, a vers egy sosem volt nyarat idéz. Krétán. Hegyek, patakok, hideg tél után későn ébredő, de iparkodó krókuszok. A Szamária-szurdok forró ölelése.…

A gyermekkor íze. József Attila utca lassú lejtmenet. Csütörtökön piac. Nagyapám nagy hanggal, stráffal érkezik. Limbó hintó az óvodában. Orosz Betti szőke haja a szélben. Mézes-vajas csúszkál a kezében. Lábbal hajtott világ. Pöfögő, füstös vonatok. Rozsdás sínek. Bundáskenyér illatú rendszerszintű…

Marcus Aurelius szerint az ember 40 éves koráig mindent megél. Talán a keserűség mondatta ki vele; ennyi volt, nincs új a Nap alatt. A veszteséget én másképp mérem. A veszteség nem abból adódik, hogy már nincs mámora a mának, hogy mindent új ismeretet csendes szangvinizmussal él meg az ember fia.…

  Szeptembernek éppúgy van idusa, mint márciusnak. A szeptembernek éppúgy vannak titkai, mint májusnak. Éppúgy vannak fülledt, nehéz éjszakái, amikor zihálva, csurom vizesen ébredsz, mert magad sem hiszed el, amit álmodtál. Akkor pedig végképp elképedsz, amikor kinyitod a szemed. Gyertyával a…