Tele van az internet az Alföld TV, Púder című remekművével. A "műsorvezető" érzéketlenségből, ostobaságból vagy isten tudja milyen céltól vezérelve szakmailag és erkölcsileg is elfogadhatatlan mondattal illette nőtársait. A jelenség, aminek ez a megnyilvánulás ékes példája, fel kellene rázza az Amerikából importált, agyatlan szépségkultusz rajongóit. Azonban ne felejtsük el, ezeket a díszpintyeket, lányokat a mi társadalmunk termeli ki. Az a társadalom (tisztelet a kivételnek), amely 18. születésnapjukra, - horribile dictu - gyakorta műcicit ajándékoz, hőn szeretett leányainak... Nekem Kazantzakisz Zorbája jutott eszembe, aki hogy, hogy nem, minden nőben megtalálja a az szépséget. Azon morfondírozom, hogy nőből csak szép, szebb és nekem legszebb, egyetlen létezik. Meg édesanyám szépsége, a kedves szépsége és általában a nők, hol látható, hol csak lelki szemmel látható bűbája, varázsa, deleje. Igen, bevallom minden valaha leírt sorom mögött, minden valaha megálmodott álmom középpontjában ott vannak a nők. Az édesek, a mostohák, a finomak, a csodálatosak, a mágikusak. Egy hónappal a nőnap előtt, minden hölgy nevében utasítom el, hogy ilyen alpárian egyszerű skatulyát készítsünk; szépek-rusnyák. El sem tudom képzelni hogy a hölgyemény a férfiakat, hogyan méltatná. Gazdagok és csórók? Adoniszok és utálatosak? Kérem... Hunyja be a szemét... Ami igazán számít, az a szemnek láthatatlan; nőben és férfiban is. Éljenek a nők! Mindegyik! Hosszú és rövid combú, kis és dús keblű, álomarcú és dologtól ráncos homlokú, anyák és leendő anyák. Szőkék, barnák, feketék, (vörösek)! Éjenek az okosak és az egyszerűek, a tanultak és az élet iskoláit koptatóak. Éljenek a lányok, a dívák, a matrónák! Éljenek a szendék, a vérmesek, a kékharisnyák! Virágozzék minden nő, minden virág! Innen csókoltatom a debreceni libát...
http://comment.blog.hu/2017/02/09/a_rusnya_nok_mind_sikertelenek
